Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a...
Alkalmatlan volt a középiskolások tudásának mérésére az idei középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsora, a kérdések megfogalmazása és a megoldókulcs több helyen pontatlan és hiányos volt – állítja a Nyelvtudásért Egyesület.
A megoldókulcs „merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére sem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg” – olvasható az eduline-nak eljuttatott közleményben.
A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szakértői tartalmi és méréstechnikai szempontból is megvizsgálták a középszintű magyarérettségi feladatait. „Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívást jelentett a vizsgázóknak, nem is annyira hossza (2,5 gépelt oldal), mint inkább az élő, beszéd nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran sejtelmeskedő fogalmazásmódja miatt” – írták.
A Magyartanárok Egyesülete is kritizálta a tesztet
Május közepén a Magyartanárok Egyesülete kérte arra az Oktatási Hivatalt, hogy egészítse ki a középszintű magyarérettségi javítókulcsát. A Nyelvtudásért Egyesülethez hasonlóan az első, az ötödik és a tizedik feladatot tartották problémásnak, szerintük a megoldókulcs túlságosan szigorú. Az Oktatási Hivatal egy nappal később úgy reagált: nem változtatnak a javítókulcson.
Az első feladatban a vizsgázóknak az alapszöveghez kapcsolódó hét megállapítást kellett időben sorba rendezni, a szervezet szerint a szöveg több bekezdés esetében semmilyen segítséget nem nyújtott az időbeliség megállapítására. „A sorba rendezendő megállapítások maguk is pontatlanok voltak, a megadott szövegen túllépve, több esetben a feladatíró szubjektív szövegértelmezését vitték új elemként a feladványba” – mondta Rozgonyi Zoltán, az egyesület elnöke.
A közleményben az áll, hogy az a diák, aki a megoldókulcs szerinti lista első elemét nézte el, jó eséllyel 0 pontot szerzett, függetlenül attól, hogy a lista többi elemét egyébként jó sorrendbe rakta-e, hiszen ezek mindegyike „elcsúszott”, így hibás sorszámot kapott megoldásában. Az viszont, aki a megoldókulcs szerinti megoldásban a sor végére kerülő tételeket rontotta el, a maximális 7-ből akár 5 pontot is megszerezhetett, miközben azonos arányban adtak helyes és helytelen válaszokat.
A 2012-es magyarérettségi feladatsorai és a javítókulcsok
„A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja” – tette hozzá.
Az egyesület szerint a szövegértési rész harmadik feladatát (ahol a „lenni vagy nem lenni” idézetről kellett Kosztolányira vagy Shakespeare-re asszociálni) nem kellett volna értékelni, ahogy a teljes első feladatot, és ugyanígy kellett volna eljárni az ötödik és a tizedik – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is kifogásolt – kérdésével is.