szerző:
Ivanyos Judit

Egyre több magyar hallgató választ külföldi egyetemet – van, aki a tandíjmentes oktatásért, mások a magas színvonalú képzésért mennek ki. Két diák mesélte el az eduline-nak, miért döntöttek úgy, hogy külföldön tanulnak tovább, és mennyibe kerül a diploma megszerzése.

„Először dolgozni mentem Ausztriába, de aztán megtudtam, hogy nagyon jó feltételekkel lehet kint tanulni. Fel is vettek az Universität für Angewandte Kunst Wien digitális művészet szakára” – mondja András, aki egy éve él Bécsben. Ausztriában nincs tandíj, félévente mindössze tizenhét eurót kell fizetni, azt is az egyetemi diákszervezetnek. A legtöbb szakon nincs felvételi vizsga – bár a Bécsi Egyetem éppen 2013-ban szigorít néhány szak felvételi követelményein, erről itt olvashattok –, elfogadják a magyar érettségi bizonyítványt, viszont középfokú német nyelvvizsga nélkül egyetlen szakra sem lehet bekerülni.

András művészeti képzésre jelentkezett, így át kellett jutnia egy háromfordulós felvételin. „Több százan jelentkeztünk. Az írásbelin két esszét kellett írni, a második forduló szóbeli volt, a harmadik körben pedig egy prezentációt kellett készíteni, ott helyben. Végül tizenegy diákot vettek fel” – mondja, hozzátéve: a képzés magas színvonalú, rengeteg eszközt használhatnak a munkájukhoz. Hány magyar diák tanul Ausztriában? Itt találjátok a friss adatokat.

A megélhetési költségek viszont magasak: az eduline-nak nyilatkozó diákok szerint legalább 600 euróra van szükség van egy hónapban, igaz, ezt az összeget diákmunkával is össze lehet szedni. „Könnyű munkát találni, csak az a fontos, hogy beszélj németül” – magyarázza András, aki eleinte szórólapot osztogatott az utcán óránként öt-hat euróért, jelenleg pedig ruhatáros egy szórakozóhelyen, tízeurós órabérért. Az egyetemisták nagy része albérletben él, a magyar hallgató szerint egy szobát már 200 euróért is lehet bérelni, ez pedig még mindig kisebb összeg, mint az 500 eurós kollégiumi díj.

Továbbtanulás Angliában: magas a tandíj

Bálint idén érettségizik a budapesti Városmajori Gimnáziumban, és több angol egyetemre is beadta a jelentkezését, mindenképpen műszaki területen szeretne tanulni. „Az angol egyetemeken nagyon magas színvonalú a képzés. Nagy előny, hogy bizonyos egyetemeken az első két évben még nem kell szakosodni, ráadásul kint nagyobb esélyem van arra, hogy részt vehessek kutatásokban” – mondja. A vezető budapesti gimnáziumokból egyre több diák felvételizik külföldi egyetemre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A legtöbb angliai egyetem angol nyelvű esszét vagy önéletrajzot, valamint IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgát kér a jelentkezőktől, de előfordul, hogy interjút is készítenek a felvételizővel. A diákok egy online felületen jelentkezhetnek, itt legfeljebb öt szakot lehet megjelölni.

„Harmincegy fős az osztályom, összesen nyolcan jelentkeztünk külföldi képzésekre. Eddig két helyről kaptam pozitív visszajelzést, Bathból és Warwickból, ha jól sikerül az érettségim, akkor felvesznek” – tette hozzá. Pótfelvételi is van: augusztusban az üres helyekre még pályázhatnak a diákok.

Cambridge. Csak a legjobbak kerülhetnek be

A tandíj viszont magas, akár 9000 ezer fontba, vagyis hárommillió forintba is kerülhet egy tanév, viszont az európai uniós diákok is igényelhetik a brit diákhitelt, amely szabad felhasználású, vagyis megélhetési költségekre is lehet fordítani. A rossz anyagi helyzetű diákoknak az egyetemek is segítenek: az egyszeri szociális támogatás akár az 1000 fontot is elérheti, de a felsőoktatási intézmények campusain is vannak álláslehetőségek. A hallgatók általában közösen bérelnek házat vagy lakást, ez hetente 70-110 fontba kerül.

Szemináriumokat kínálnak a cégek

A külföldi továbbtanulásban rejlő üzleti lehetőségekre az elmúlt években több cég ráérzett. Az EngAme és az osztrák egyetemekre készülőkre specializálódott At4Hu csoport is szervez egynapos szemináriumokat, 12-15 ezer forintért. Ennél jóval többe kerül, ha a jelentkezők mentor segítségét is kérik a képzés kiválasztásához és a papírmunka elintézéséhez – igaz, a mentorok az ajánlólevelek beszerzésétől a szálláskeresésig mindent elintéznek.

A Milestone Intézet tizenhat hónapos programokat indít, ezeken azonban csak azok vehetnek részt, akik átmennek a szóbeli és írásbeli felvételin. A diákok szemináriumokon vesznek részt, ahol találkozhatnak már külföldön tanuló egyetemistákkal, megismerhetik a kiválasztott felsőoktatási intézmény követelményeit. A program akár 500 ezer forintba is kerülhet, de ösztöndíjra lehet pályázni.

„Nem mindegyik külföldi intézmény nyújt jó lehetőséget, a diákok sokszor magas tandíjat fizetnek az alacsony színvonalú képzésekért. A mi célunk az, hogy a legjobb helyekre – Cambridge, Oxfordba vagy a Harvardra – jutassuk be a diákokat, ahonnan valóban jó esélyekkel tudnak majd később elhelyezkedni” – mondta az eduline-nak Zeitler Ádám, a Milestone Intézet alapítója.