Nem volt meglepetés a fizikaérettségin - tanári vélemény az írásbeliről

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb...

  • Eduline
Túry Gergely

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb az írásbeli” – mondta az eduline-nak Teiermayer Attila, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Fizika és Mechatronika Intézetének egyetemi tanársegéde, aki szerint a feladatok egy-két kivételtől eltekintve egyértelműek voltak, a felkészült diákoknak nem okozhattak komoly problémát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a Cavendish-féle torziós ingáról, Otto von Guericke 1654-es kísérletéről, az atommag-átalakulásról, a Naprendszerről és a Tejútrendszerről is kaptak kérdést a középszintű fizikaérettségin.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

A feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A diákoknak 120 percük volt a feladatok megoldására, Teiermayer Attila szerint ennyi idő elegendő is volt, az írásbeli második részének 3/A és 3/B feladata közül csak az egyiket kellett megoldani.

„A feladatsor második részének második feladatát kicsit erősnek éreztem középszintű érettségire, a harmadik feladat B része pedig kétesélyes volt, ezt a megoldásban hangsúlyoztuk is, bár a diákok nagy részének valószínűleg így sem okozott problémát” – mondta, hozzátéve: a feladatokat alaposan el kellett olvasni, a 8/a és a 11. tesztkérdésen például könnyen el lehetett csúszni, ha valaki nem értelmezte helyesen a szöveget.

Mérnöki szakhoz kell a fizika

A középiskolában alacsony az óraszám, viszonylag nagy az anyag, így nincs idő elmélyedni a fizikában – mondta Teiermayer Attila, hozzátéve: a mérnöki képzések többségén nem kötelező az emelt szintű érettségi fizikából, ezért az ilyen szakokon tanuló elsőévesekkel a Pannon Egyetemen szintfelmérőt íratnak, azok pedig, akiknek nem sikerül jól a teszt, féléves felzárkóztató fizikakurzuson vesznek részt.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.