3144 fő - az Oktatási Hivatal adatai szerint ennyien kerültek be tavaly 240 és 259 közötti pontszámmal alap- és osztatlan képzésre, az általános, keresztféléves és pótfelvételin.

Ahogy korábban megírtuk, 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz az alsó ponthatár a felvételin, vagyis ennél kevesebb ponttal sem államilag támogatott, sem fizetős szakra, sem állami, sem magán- vagy alapítványi, sem egyházi felsőoktatási intézménybe nem lehet bejutni. 2012-ben 200-ról 240-re emelték a minimumponthatárt: hány diák terveit húzta keresztbe a döntés? Erről itt olvashattok.

A 2012-es általános felvételin alapképzésre 2265-en, osztatlan képzésre 84-en kerültek be 260 pontnál kevesebbel. A keresztféléves felvételin 31 hallgatót vettek fel ilyen pontszámmal az egyetemek és főiskolák, a pótfelvételin alapképzésre 734-en, osztatlan képzésre pedig 30-an kerültek be.

Az alsó ponthatár emelésével valószínűleg a magánfőiskolák járnak majd a legrosszabbul, pedig már a 2012-es felvételinek is az alapítványi és magánkézben lévő felsőoktatási intézmények voltak a legnagyobb vesztesei: egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem kaptak alapképzéseikhez, elsőéveseik száma így 36-59 százalékkal esett vissza.

A Kodolányi János Főiskolán tavaly például minden alapszakon 240-nél húzták meg a ponthatárt, de még így is 57 százalékkal csökkent a felvett hallgatók száma. Hasonló a helyzet az Edutus Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán is: előbbi minden alapképzést 240-es ponthatárral indított, ennek ellenére 48 százalékkal esett vissza elsőévesei száma, míg a ZsKF-en 241-nél és 247-nél határozták meg az alsó limitet, a létszámcsökkenés azonban így is 54 százalékos volt.