Az általános felvételi eljárás alapján 5019 hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeptemberben - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel szerdán.
Az intézmény tájékoztatása szerint a Műegyetem alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma magas maradt a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is: ez állami ösztöndíjas képzési formában meghaladja a 418 pontot, az önköltséges formában felvettekkel együtt a 416 pontot.
Mesterképzésben közel 1200 hallgató kezdheti meg ősszel tanulmányait. Az éves adat kiegészül a januárban felvettek közel ezres létszámával.
Mint írták, örömmel nyugtázták, hogy a BME-re jelentkező 11 065 diák 25 százaléka valamelyik mesterképzésüket jelölte meg, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Ez az arány a második legjobb a hazai felsőoktatási intézmények között, eltekintve a művészeti és idegen nyelvű intézményektől. Létszámában is ez a második legtöbb az összes felsőoktatási intézményt figyelembe véve. Idén 25 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre - jegyezték meg.
Hozzátették: jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma, a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéről több mint 600 jelentkezőt vettek fel. A felvettek több mint fele a több hallgatói munkát kívánó mesterképzésre jelentkezett, doktori képzésre pedig 69 hallgató nyert felvételt - közölték.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
