Pontatlan lehet az emelt szintű érettségi egyik feladata földrajzból

A vonalas aránymérték szerint nem a megoldókulcsban szereplő város a helyes válasz.

  • Székács Linda

Hibás lehet az emelt szintű érettségi 11-es feladata földrajzból - hívta fel rá a figyelmünket az egyik olvasónk.

A csütörtök délutáni érettségi említett példájában először vulkánokat kellett megnevezni egy térkép alapján, majd a b) részben bizonyos városokat kellett meghatározni.

Itt az 5-ös alpontban, amelyben az a leírás szerepel, hogy

a térképvázlaton csillaggal és E betűvel jelölt vulkántól légvonalban körülbelül 3100 km-re kelet-délkeletre fekvő nagyváros a személygépkocsi-gyártás egyik első központja volt a világon. A város ma tipikus rozsdaövezet. A népességszáma öt évtized alatt kevesebb, mint a felére csökkent, számos üzeme bezárt. A szükségszerű szerkezetváltás elkezdődött, de még koránt sem ért véget.

A megoldókulcs szerint itt Detroit a helyes válasz, olvasónk szerint azonban a vonalas aránymérték alapján Detroit a kijelölt ponttól több mint 4000 kilométerre található, ellentétben a feladatleírásban szereplő 3100 kilométerrel:

Olvasói fotó

A pontatlansággal kapcsolatban az Oktatási Hivatalnak e-mailt küldtünk. Megkeresésünkre azt írták;

A földrajz érettségi vizsga vizsgakövetelménye pontosan meghatározza, hogy a vizsgázóknak mely topográfiai fogalmakat (pl. hegységek, folyók, települések) kell ismerniük a közép-, illetve az emelt szintű vizsgán. Az emelt szintű feladatsor 11. b) feladatának 5. pontjában szereplő leírás egyértelműen Detroitra vonatkozik, ezért más település megnevezése nem fogadható el helyes válaszként. A feladat helyes megválaszolásához a vizsgázóknak nem kellett távolságot mérniük és/vagy számítaniuk, ezért a feladatban található térképvázlat vonalas aránymértékének használatára sem volt szükség.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.