Pontatlan lehet az emelt szintű érettségi egyik feladata földrajzból

A vonalas aránymérték szerint nem a megoldókulcsban szereplő város a helyes válasz.

  • Székács Linda

Hibás lehet az emelt szintű érettségi 11-es feladata földrajzból - hívta fel rá a figyelmünket az egyik olvasónk.

A csütörtök délutáni érettségi említett példájában először vulkánokat kellett megnevezni egy térkép alapján, majd a b) részben bizonyos városokat kellett meghatározni.

Itt az 5-ös alpontban, amelyben az a leírás szerepel, hogy

a térképvázlaton csillaggal és E betűvel jelölt vulkántól légvonalban körülbelül 3100 km-re kelet-délkeletre fekvő nagyváros a személygépkocsi-gyártás egyik első központja volt a világon. A város ma tipikus rozsdaövezet. A népességszáma öt évtized alatt kevesebb, mint a felére csökkent, számos üzeme bezárt. A szükségszerű szerkezetváltás elkezdődött, de még koránt sem ért véget.

A megoldókulcs szerint itt Detroit a helyes válasz, olvasónk szerint azonban a vonalas aránymérték alapján Detroit a kijelölt ponttól több mint 4000 kilométerre található, ellentétben a feladatleírásban szereplő 3100 kilométerrel:

Olvasói fotó

A pontatlansággal kapcsolatban az Oktatási Hivatalnak e-mailt küldtünk. Megkeresésünkre azt írták;

A földrajz érettségi vizsga vizsgakövetelménye pontosan meghatározza, hogy a vizsgázóknak mely topográfiai fogalmakat (pl. hegységek, folyók, települések) kell ismerniük a közép-, illetve az emelt szintű vizsgán. Az emelt szintű feladatsor 11. b) feladatának 5. pontjában szereplő leírás egyértelműen Detroitra vonatkozik, ezért más település megnevezése nem fogadható el helyes válaszként. A feladat helyes megválaszolásához a vizsgázóknak nem kellett távolságot mérniük és/vagy számítaniuk, ezért a feladatban található térképvázlat vonalas aránymértékének használatára sem volt szükség.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.