Van, aki szerint "gyászos", mások szerint "baráti" volt az emelt szintű érettségi kémiából

Eltérő véleményekkel jelentkeznek a diákok a csütörtök délelőtti érettségik után.

  • Székács Linda

Középszinten 423-an, emelt szinten 4107 diák vizsgázott csütörtök délelőtt kémiából.

A középszintű vizsga 150 perces volt és általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmazott, amiket feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, tanult reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, számítási feladatok és egy esettanulmány típusú probléma megoldásán keresztül kérdeztek ki a diákoktól.

Ellenben az emelt szintű kémia írásbeli vizsga 240 perces volt szintén általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó példákkal és feleletválasztásos kérdésekkel, táblázatkiegészítéssel, reakcióegyenletek kiegészítéssel, elemző feladatokkal, esettanulmány típusú problémafeladatokkal és számítási feladatokkal.

Az elérhető maximális pontszám mindkét szinten 100 pont.

A feladatlapokat ezúttal egyik szinten sem kapta meg az Eduline szerkesztősége, így azokat csak holnap reggel tudjátok megnézni. A többeket érintő, feltételezhetően valamilyen orvosi vagy természettudományos képzésre jelentkező diákok beszámolói alapján azonban emelt szintű érettségi kémiából meglehetősen megosztó lehetett-

Az Érettségi 2025 csoportban voltak, akik azt írták, a vizsga "gyászosan" sikerült, mások pedig abban reménykednek, hogy "csak kettes legyen." Olyan hozzászólás is érkezett azonban, amely szerint a kapott feladatlap "egészen baráti volt."

Nekem könnyebb volt, mint amire számítottam, de ettől független szerintem picit nehéz volt

- írta egy diák. Egy másik tanuló pedig hozzáfűzte, hogy szerinte az emelt szintű biológiához képest a kémia könnyű volt.

Akik jobban belementek a részletekbe, azok szerint a vizsga elméleti kérdései könnyűek, a számolás viszont nehéz volt.

A feladatlapok és a hozzájuk tartozó megoldókulcsok péntek reggel válnak elérhetővé az Oktatási Hivatal honlapján.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.