Itt van a 2025-ös emelt szintű vizuális kultúra érettségi szóbeli tételsora

Festészet, szobrászat, építészet, grafika és képalkotás: mutatjuk, mit kell tudnotok, ha tavasszal emelt szinten érettségiztek vizuális kultúrából.

Az Oktatási Hivatal oldalán már elérhetőek a 2025-ös érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai. A vizuális kultúra szóbeli érettségijén minden tétel két feladatból áll:

  • Az első feladat két alfeladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázó választhat, és csak a választott alfeladatot kell kidolgoznia és bemutatnia.

Az egyik alfeladat minden esetben leíró jellegű (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik mindig műelemzés (pl. összehasonlító műelemzés).

  • A második feladat minden esetben egy adott alkotótechnika leíró jellegű bemutatása.

A tételsorban összesen 15 tétel található, amelyek között szerepelnek olyan címek, mint az iparművészeti technikák, sokszorosító grafikai eljárások vagy az antik és reneszánsz művészet kapcsolata.

A tételek teljes listáját ide kattintva tudjátok megtekinteni.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.