Itt van a 2025-ös emelt szintű mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi tételsora

Már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán a 2025-es emelt szintű érettségik témakörei. Mutatjuk, a mozgóképkultúra és médiaismeret szóbeli tételeit.

Azoknak, akik 2025-ben emelt szinten érettségiznek mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyból, 12 mozgóképkultúra és 12 médiaismeret tételt kell tudniuk a szóbelire.

A vizsgázóknak többek között tudnia kell

  • a mozgókép illetve a mozi megszületésének történelmi hátterét,
  • filmes alapfogalmakat,
  • a média társadalmi funkcióit, vagy
  • a médiaipar globalizációjának következményeit.

A mozgóképkultúra tételei között szerepel olyan is, amelyben a vizsgázónak egy magyar rendező életművét kell bemutatnia. Itt Fábri Zoltán, Makk Károly, Jancsó Miklós, Szabó István, Huszárik Zoltán és Bódy Gábor munkásságai közül választhatnak.

A teljes tételsort ide kattintva tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.