Középiskolai felvételi 2025: fontos határidő jár ma le

A középiskolák 48 százaléka kéri a központi írásbelit a középiskolai felvételi során. Ha ma nem adjátok le a jelentkezéseteket, sok lehetőségtől eshettek el.

Amennyiben a kiválasztott középiskola feltételként előírta a központi írásbeli vizsgát, úgy arra 2024. december 2-ig jelentkezhettek egyénileg – írja az Oktatási Hivatal.

Erre közvetlenül az általatok kiválasztott vizsgaszervező intézményben tudjátok leadni a jelentkezéseteket. Azt viszont érdemes tudnotok, hogy a vizsgát bármelyik vizsgaszervező intézményben megírhatjátok, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezitek-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem.

A központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák listáját itt találjátok.

Akár negyedikesek, hatodikosok vagy nyolcadikosok vagytok, a vizsgát január 18-án 10 órától fogjátok írni. Először majd a magyar feladatlapot kapjátok meg, amelyre 45 percetek lesz.

A jelentkezéseteket a központi írásbelire elektronikus és papíralapú formában is benyújthatjátok.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.