Bizonyos esetekben nincs szükség a másik szülő aláírására. Mutatjuk, mit kell tudni a felvételi lap aláírásával kapcsolatban.
Általános iskola 8. osztályos tanuló esetén mindkét szülőnek, illetve a 14. életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes jelentkezőnek is kötelezően alá kell írnia a felvételi lapot – írja az Oktatási Hivatal.
A felvételi lapok aláírásáról szóló tájékoztató szerint a szülők a gyerek továbbtanulása tekintetében közösen gyakorolják a jogaikat. Amennyiben a gyerek feletti szülői felügyeleti jogot kizárólag csak az egyik szülő gyakorolja, attól még a másik szülőt nem lehet kizárni a gyerek sorsát érintő olyan lényeges kérdésekből, mint például az új iskola, életpálya kiválasztása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a szülői felügyeleti jogot (a felek megállapodása vagy bírósági döntés alapján) csak az egyik szülő gyakorolja, attól főszabályként, a másik szülőt is megilleti a döntési jogosultság a gyerek továbbtanulását illetően, vagyis a felvételi lapok benyújtásánál az ő aláírására is szükség van – olvasható a tájékoztatóban.
Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a másik szülőnek a szülői felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta el.
Nincs szükség a másik szülő aláírására:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
