Mutatjuk a középiskolai felvételi időszakának legfontosabb dátumait.
2024. november 15.
Az Oktatási Hivatal ezen a napon hozza nyilvánosságra a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét. A központi írásbeli vizsgát az ország bármelyik vizsgát szervező intézményében megírhatjátok, nem feltétlen kell abban az iskolában, ahová szeretnétek bekerülni.
2024. december 2.
Eddig jelentkezhettek a központi írásbeli vizsgára abban a vizsgát szervező intézményben, ahol szeretnétek azt megírni.
Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, arra külön kell leadni a jelentkezést 2025. február 20-ig.
2025. január 18. 10:00
Ekkor írják a központi írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a kilencedik osztályba és az Arany János Programba jelentkezők. Amennyiben valamilyen alapos indoknál fogva ezen nem tudtok részt venni, a pótló központi írásbeli vizsgát 2025. január 28-án 14:00-tól tartják.
2025. február 7.
Ezen a napon értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon a központi írásbeli vizsga eredményeiről, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.
2025. február 20.
Eddig az időpontig továbbítják az általános iskolák a jelentkezési lapokat. Ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középfokú iskolákba.
A 6 vagy 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.
2025. május 5.
Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.
Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből. A központi írásbelin elvárt/elvárható minimumpontszámokat a Klebelsberg Központ szerint a tankerületek „ajánlották” az iskoláknak.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
