Ezek a feladatok okozhattak gondot a diákoknak a töriérettségin a szaktanár szerint

Az idei középszintű feladatsor egy-egy alkérdéstől eltekintve talán egy kicsit könnyebb volt, mint az előző években. Az esszék közül az egyik viszont a megfogalmazása miatt kifejezetten nehéz volt - mondta az Eduline-nak Edényi László, a Zrínyi Miklós Gimnázium történelemtanára.

Bár idén az új, 2020-as Nat miatt történelem érettségi is változott tematikájában, de a feladatsor szerkezete ugyanolyan maradt, mint az előző években. Vagyis az első részben 12 rövid feladatra kellett válaszolniuk az érettségizőknek, míg a másodikban a négy esszétéma közül kettőt kellett kifejteniük.

Töriérettségi 2024

Edényi László kiemelte, hogy az idei érettségi megfelelt a követelményeknek, az első rész azonban szokásoshoz képest több térképes feladatot tartalmazott, a 12-ből 3-nál volt valamilyen térkép a forrás.

"Ha valaki kevésbé jól tájékozódik a vaktérképen, annak ezeknél a feladatoknál nagy segítséget jelenthetett az atlasz, amit középszinten az első résznél is elő lehetett venni"

- fejtette ki a tanár, majd megjegyezte, hogy a rövid feladatok egy-egy alkérdéstől eltekintve kimondottan könnyűek voltak. Nehezebbnek számított például a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladat D pontja, amiben azt kellett megindokolni, miért nem élt Rákóczi a felkínált lehetőséggel, vagy a nyolcas feladatban kitalálni, hogy milyen eszme az "álszocializmus". Szintén problémát okozhatott Németország egyesítésénél, hogy Helmuth Kohl beszéde mikor hangozhatott el.

Az esszék közül a történelemtanár szerint a legkönnyebb a II. világháború kirobbanása volt, mert ezt a témát az órán viszonylag hosszasan és részletesen tanulják a diákok, de az angol alkotmányos monarchia sem volt túl bonyolult.

"Az angol alkotmányos monarchiával foglakozó esszében a parlamentre kellett fókuszálni a kifejtésben. Ha valaki ettől eltér, akkor súlyos pontokat veszíthet."

- tette hozzá Edényi, aki szerint az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyait is jól be lehetett mutatni, bár az írásos források és az atlasz mellett nagy segítség lehetett volna még egy diagram vagy táblázat.

A történelemtanár az érettségi legnehezebb feladatának a megfogalmazása miatt a magyar gazdaság rendszerváltoztatását tartotta, mert a feladatban szereplő "nehézségek" szó akár a társadalmi következményeket is takarhatja, ami már egy komplexebb, nem feltétlen középszintre való gondolkodást igényel.

"A nehézség szó bármit jelenthet, jó lett volna, ha ezt egy kicsit jobban árnyalják a feladatban. Hogy pontosan mire is gondoltak, az csak a hivatalos javítókulcsból derül majd ki."

- mondta Edényi, aki pont emiatt nem irigyli azokat a diákokat, akik ezt az esszét választották.

 

A történelem érettségiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.