Május 8-án 9 órától a történelemmel folytatódnak az érettségik. Középszinten 68 802-en, míg emelt szinten 7679 diák vizsgázik töriből.
Ezekben a pillanatokban mintegy 75 ezer tanulónak osztották ki a történelem érettségit, akik idén az új 2020-as nat alapján adhatnak számot a tudásukról emelt-és középszinten. Bár a témakörök változtak, de a vizsga szerkezete ugyanaz maradt: vagyis mind emelt mind pedig középszinten két részből áll a feladatsor.
Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
A választás során a diákoknak arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz. Hogy melyik témákat fejtik ki részletesen, azt a feladatlapon egyértelműen jelölniük kell.
A középszintű feladatsorra az érettségizőknek összesen 180 perce lesz. Középszinten az első részre és a második részre is 50-50 pontot lehet szerezni.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Emelt szinten történelemből az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, amelyre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére. (A 100 perc letelte után a feladatsort a felügyelő tanár összeszedi.)
Emelt szinten is van választási lehetősége a diákoknak: a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteniük: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.
Az emelt szintű érettségi első-és második része is 50-50 pontos, bár maxpontos esszéket nem olyan egyszerű írni.
Középszinten az írásbelin lehet használni kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten a tanulók azonban csak a második résznél vehetik elő. (Az atlaszt az írásbelire az érettségizők viszik.) Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
