Május 8-án 9 órától a történelemmel folytatódnak az érettségik. Középszinten 68 802-en, míg emelt szinten 7679 diák vizsgázik töriből.
Ezekben a pillanatokban mintegy 75 ezer tanulónak osztották ki a történelem érettségit, akik idén az új 2020-as nat alapján adhatnak számot a tudásukról emelt-és középszinten. Bár a témakörök változtak, de a vizsga szerkezete ugyanaz maradt: vagyis mind emelt mind pedig középszinten két részből áll a feladatsor.
Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
A választás során a diákoknak arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz. Hogy melyik témákat fejtik ki részletesen, azt a feladatlapon egyértelműen jelölniük kell.
A középszintű feladatsorra az érettségizőknek összesen 180 perce lesz. Középszinten az első részre és a második részre is 50-50 pontot lehet szerezni.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Emelt szinten történelemből az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, amelyre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére. (A 100 perc letelte után a feladatsort a felügyelő tanár összeszedi.)
Emelt szinten is van választási lehetősége a diákoknak: a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteniük: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.
Az emelt szintű érettségi első-és második része is 50-50 pontos, bár maxpontos esszéket nem olyan egyszerű írni.
Középszinten az írásbelin lehet használni kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten a tanulók azonban csak a második résznél vehetik elő. (Az atlaszt az írásbelire az érettségizők viszik.) Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
