5 dolog, amire figyeljetek, mielőtt leadjátok a keresztféléves felvételi jelentkezésetek

Szerda éjfélkor lejár a keresztféléves felvételi jelentkezési határideje. Mutatjuk, mire figyeljetek, ha az utolsó pillanatban adjátok le a jelentkezéseteket.

  • Székács Linda

Akár a sikeres jelentkezésetek, és így a felvételitek is elcsúszhat azon, ha valamit nem jól csináltok, vagy esetleg kifelejtetek, amikor leadjátok a jelentkezéseteket az egyetemek februárban induló képzéseire. Hogy ez ne történjen meg, a felvi.hu öt pontban gyűjtötte össze, mire érdemes nagyon figyelnetek, ha az utolsó pillanatra hagytátok a jelentkezést.

1. E-mail cím

Bizonyosodjatok meg arról, hogy a regisztráció során biztosan jól adjátok meg az e-mail címetek, és a megadott elektronikus postafiókotokat gyakran ellenőrzitek, hiszen az elkövetkezendő hónapokban az Oktatási Hivatal számos fontos üzenetet küld majd nektek.

2. Jelentkezési sorrend

3. Dokumentummásolatok feltöltése

A közhiteles nyilvántartásokból érkező dokumentumokat, például a nyelvvizsgátokat nem, azonban minden más, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot a jelentkezéskor jól olvasható formátumban fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe. Ezt megtehetitek beszkennelve, vagy akár lefotózva is.

A kötelezően feltöltendő dokumentumok listáját itt találjátok.

A november 15. után kézhez kapott dokumentumokat az ügyintézési időszakban pótolhatjátok.

4. Eljárási díj

A keresztféléves felvételin összesen hat képzési helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket. Ezek közül hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint kiegészítő eljárási díj ellenében. Ezt egy összegben kell kifizetni banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel november 15-ig.

5. Hitelesítés

Ahhoz, hogy a jelentkezésetek érvényes legyen, az Ügyfélkapun keresztül hitelesítenetek kell, amivel tulajdonképpen elektronikusan aláírjátok az űrlapot. Ha még nincs Ügyfélkaputok, itt elolvashatjátok, hogyan igényelhettek:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.