Őszi érettségi: mi jön az írásbelik után és hogyan lehet fellebbezni?

Pár nappal ezelőtt véget értek a 2023-as őszi írásbeli érettségi vizsgák, novemberben szóbelikkel folytatódik a szezon. De mi történik a kettő között? Mutatjuk.

  • Székács Linda

A szabályzat szerint a szóbeli érettségi vizsgák kezdete előtt az írásbeli vizsgaeredményeket nyilvánosságra kell hozni. Mivel az emelt szintű szóbeli érettségik november 9-től 13-ig tartanak, ezért az első érettségi dolgozatok megtekintésésére a következő egy hétben sor kerülhet, míg a középszintű dolgozatok megtekintésére lehet, hogy kicsit tovább kell várni, mivel a középszintű szóbeli feleletek csak november 20-án kezdődnek.

A megtekintés időpontját minden intézmény maga határozza meg, az viszont egységes szabály, hogy a megtekintésre az iskola képviselőjének jelenlétében kerülhet sor az igazgató által meghatározott helyen és időben van. Itt kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthettek a dolgozatotokról, és észrevételt tehettek az értékelésre, ezt viszont legkésőbb a következő munkanap végéig, 16 óráig adhatjátok le. Az észrevételeknek nincs formai követelménye, viszont csak akkor élhettek vele, ha a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítást találtok benne, vagy esetleg elszámolást, számszaki hibát.

"Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni" - teszik hozzá az Oktatási Hivatal honlapján.

Mi történik utána?

Ha észrevételt nyújtotok be, azt az igazgató egy másik szaktanárral közösen felülvizsgálja a javítási, értékelési útmutató alapján. Ilyenkor nem az egész dolgozatot, hanem csak az érintett feladatot nézik meg, ugyanakkor az elbírálás nem csak pozitív végkimenetelű lehet. Az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Abban az esetben, ha a felülvizsgálat után valamit még mindig nem találtok rendben, az érettségi eredményét kihirdető öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozva felllebbezhettek.

"A fellebbezésnek nincs formai követelménye, géppel vagy kézzel írt papíron is be lehet nyújtani, megfelelő indoklással ellátva. A fellebbezésnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyek a jogszabálysértés tényét igazolják. A fellebbezésben új tényre csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha az új tényről a vizsgázónak a vizsgabizottság döntésének meghozataláig nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott" - írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.