A megjelölt szakok sorrendje kulcsfontosságú az egyetemi jelentkezésnél a keresztféléves és az általános felvételi eljárás esetén is. Mutatjuk, miért.
Mindegy, hogy a keresztféléves felvételiről, vagy az általános felvételi eljárásról van szó, mindkettő esetén a jelentkezők maximum hat képzést jelölhetnek meg, ezek közül hármat ingyenesen, hármat pedig 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a szakokat milyen sorrendben viszitek fel a rendszerbe, hiszen a felvételi NEM úgy működik, hogy a ponthatárok elérését követően a jelentkező kiválassza, hogy végül melyik szakra szeretne járni.
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy bekerültetek-e az első helyre. Amennyiben nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt szakot nézik, és ha oda sincs elég pontotok, akkor jön a harmadik, és ha van, akkor a negyedik, ötödik vagy hatodik hely. Éppen ezért létfontosságú, hogy preferencia sorrendet állítsatok fel. Ha ugyanis olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.
Idén a keresztféléves felvételi eljárásban november 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseiteket, de ezt követően is lesz egyetlen alkalommal lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő félévben.
Nem érdemes módosítani viszont abban az esetben, ha az első helyen olyan szakot jelöltök meg, amire alkalmassági vizsgát szerveznek, és az nem sikerül, vagy esetleg el se mentek rá. Ebben az esetben ugyanis - mivel az alkalmassági vizsga feltétele a felvételinek - oda egyértelmű, hogy nem kerülhettek be.
| Keresztféléves felvételi 2023 |
Mint minden évben, idén is segítünk nektek, hogy a keresztféléves felvételi gördülékenyen menjen. A legfontosabb információkat, segédanyagokat és egyéb tudnivalókat ide kattintva éritek el, és a ponthatárokról is értesülhettek nálunk 2024. január 23-án. Hogy mindenről elsőként értesüljetek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
