Keresztféléves felvételi: átlagosan 500 ezer forintba kerül egy önköltséges félév

A februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg, de jó pár alapképzés is megtalálható közöttük. Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges formában jelentkeznek a keresztféléves felvételire.

Bár a nemrég elindult felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, az általános felvételi eljárásban megtalálható legnépszerűbb szakok itt is előkerülnek. A legnépszerűbb 2022-es alap- és mesterszakok listáját itt nézhetitek meg.

Az egyik legnépszerűbb képzést, a gazdálkodási és menedzsmentet, a 2023-as keresztféléves felvételin magyar nyelven 5 egyetemen hirdették meg. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 350 ezer, a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) pedig 388 ezer a képzés féléves tandíja.

A kereskedelem és marketing a PTE-n és a METU-n ugyanannyiba kerül, mint az előbb említett gazdálkodás, azonban erre a szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is lehet jelentkezni, aminek költsége 400 ezer forint félévente.

A pénzügy és számvitel, a kommunikáció- és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások alapszakon 350-388 ezer forint között találhatóak.

A mesterképzéseken azonban ennél többet is elkérhetnek.

Itt már jóval kevesebb olyan egyetemet találni, ami 400 ezer forint alatt hirdette meg a képzéseit. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése 400 ezer forintba kerül.

A népszerű mérnöki szakokon azonban még ennél is magasabbak az árak. A BME-n és a Debreceni Egyetemen általánosan 500 ezer forintot kérnek el a gépészmérnöki és a villamosmérnöki képzésekért.

Akik mérnökinformatikus képzésre jelentkeznek, nekik a BME-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is egységesen 500 ezer forinttal kell számolniuk félévente.

 

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?