Keresztféléves felvételi: átlagosan 500 ezer forintba kerül egy önköltséges félév

A februárban induló képzések többségét mesterképzési formában hirdetik meg, de jó pár alapképzés is megtalálható közöttük. Megnéztük, hogy mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltséges formában jelentkeznek a keresztféléves felvételire.

Bár a nemrég elindult felvételin nem minden egyetem hirdet meg képzéseket, az általános felvételi eljárásban megtalálható legnépszerűbb szakok itt is előkerülnek. A legnépszerűbb 2022-es alap- és mesterszakok listáját itt nézhetitek meg.

Az egyik legnépszerűbb képzést, a gazdálkodási és menedzsmentet, a 2023-as keresztféléves felvételin magyar nyelven 5 egyetemen hirdették meg. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 350 ezer, a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) pedig 388 ezer a képzés féléves tandíja.

A kereskedelem és marketing a PTE-n és a METU-n ugyanannyiba kerül, mint az előbb említett gazdálkodás, azonban erre a szakra az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is lehet jelentkezni, aminek költsége 400 ezer forint félévente.

A pénzügy és számvitel, a kommunikáció- és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások alapszakon 350-388 ezer forint között találhatóak.

A mesterképzéseken azonban ennél többet is elkérhetnek.

Itt már jóval kevesebb olyan egyetemet találni, ami 400 ezer forint alatt hirdette meg a képzéseit. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése 400 ezer forintba kerül.

A népszerű mérnöki szakokon azonban még ennél is magasabbak az árak. A BME-n és a Debreceni Egyetemen általánosan 500 ezer forintot kérnek el a gépészmérnöki és a villamosmérnöki képzésekért.

Akik mérnökinformatikus képzésre jelentkeznek, nekik a BME-n, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is egységesen 500 ezer forinttal kell számolniuk félévente.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.