Kezdődik az őszi érettségi: 8-tól magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok

Október 16-án a magyar nyelv és irodalom vizsgával indul az őszi érettségi időszak.

  • Székács Linda

193 intézményben körülbelül 20 524 diák tesz valamilyen érettségi vizsgát az elkövetkezendő hetekben - tette közzé az adatokat az Oktatási Hivatal.

Az őszi érettségi eredetileg október 13-án indult volna a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, erre viszont az idei őszi vizsgaidőszakban nem volt jelentkező, ezért az írásbelik csak hétfőn, vagyis ma reggel 8-kor kezdődnek a magyar nyelv és irodalommal.

Az őszi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. A napokban közzétett friss adatok szerint a vizsgák közel fele (47,3%) előrehozott, valamint szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10 500-at emelt, 12 700-at pedig középszinten.

Az írásbeli vizsgák október 27-én az olasszal érnek véget, a szóbelik pedig novemberben lesznek; emelt szinten november 9-13., középszinten pedig november 20-24. között.

A vizsgabeosztást ide kattintva találjátok.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.