Október 16-án a magyar nyelv és irodalom vizsgával indul az őszi érettségi időszak.
193 intézményben körülbelül 20 524 diák tesz valamilyen érettségi vizsgát az elkövetkezendő hetekben - tette közzé az adatokat az Oktatási Hivatal.
Az őszi érettségi eredetileg október 13-án indult volna a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, erre viszont az idei őszi vizsgaidőszakban nem volt jelentkező, ezért az írásbelik csak hétfőn, vagyis ma reggel 8-kor kezdődnek a magyar nyelv és irodalommal.
Az őszi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. A napokban közzétett friss adatok szerint a vizsgák közel fele (47,3%) előrehozott, valamint szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10 500-at emelt, 12 700-at pedig középszinten.
Az írásbeli vizsgák október 27-én az olasszal érnek véget, a szóbelik pedig novemberben lesznek; emelt szinten november 9-13., középszinten pedig november 20-24. között.
A vizsgabeosztást ide kattintva találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
