Ekkor lesznek az őszi érettségik 2023-ban

Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.

  • Székács Linda

Az őszi érettségi vizsgák idén október 13-án a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel indulnak. Az első kötelező tárgy, vagyis a magyar nyelv és irodalom október 16-án, vagyis hétfőn lesz, ami a tavaszi érettségi időszakkal ellentétben már reggel 8-kor elkezdődik.

Az utolsó írásbeli vizsga október 27-én lesz, ezen a napon az érettségizők olasz nyelvből írásbeliznek.

Az írásbelik dátumait ebben a táblázatban nézhetitek meg:

 

Magyarország Kormánya

És a szóbelik?

Az írásbelik után novemberben a szóbelikkel folytatódnak az őszi érettségik. Elsőként az emeltesek vizsgáznak, ők november 9-13. között adnak számot a tudásukról, a középszintesek pedig november 20-24. között felelnek.

Az őszi érettségikre szeptember 5-ig lehetett leadni a jelentkezéseket, ami a rövid határidő miatt több iskolában is káoszba torkollott. Erről itt olvashattok bővebben:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István