Tíz dolog, amit valószínűleg nem tudtál a 2023-as felvételiről

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. De melyik volt a legnépszerűbb egyetem, mester- vagy alapszak? Melyik magánegyetemre felvételiznek a legtöbben, és milyen a jelentkezők korfája?

  • Eduline
  • A legtöbben idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre felvételiztek. Összesen 31 718-an jelölték meg az ELTE valamelyik szakját az e-felvételi rendszerében - ez nagyjából annyi, mint ahányan Pakson vagy éppen Hajdúböszörményben élnek.
  • A legtöbb felvételizőt mégsem egy ELTE-kar vonzotta, hanem a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara.
  • A legnépszerűbb egyházi felsőoktatási intézmény a Károli Gáspár Református Egyetem, ahová idén 12 013-an jelentkeztek. Nem sokkal marad el a Károlitól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahová 11 ezren felvételiznek idén.
  • A magánegyetemek közül (vigyázat: nem a nemrég alapítványi kézbe került egyetemekről beszélünk, hanem azokról az intézményekről, amelyek eleve magánforrásból jöttek létre) a Budapesti Metropolitan Egyetem volt idén a legnépszerűbb 4401 jelentkezővel.
  • A legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszak idén is a tanári, amelyet 3069-en választottak. A második a vezetés és szervezés, a harmadik helyen pedig a pszichológia áll.
  • Jóval több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint férfi: összesen 73 ezer nő adta be a felvételi lapját valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
  • Több mint 26 ezer 19 éves felvételiző van idén. Mellettük 23 ezer 20-23 éves, 14 ezer 22-23 éves, 12 ezer 24-26 éves is jelentkezett egyetemre, főiskolára. 36 ezer felvételiző 27 évnél idősebb, és számos olyan jelentkező is van, aki életkor nélkül szerepel a felvis statisztikákban.
  • A legnépszerűbb szak évek óta a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés, amelyet idén 14 375-en jelöltek meg.
  • Felsőoktatási szakképzést 12 ezren választottak, a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment volt
  • Idén is a nappali tagozatos képzések vonzották a legtöbb felvételizőt, de több tízezren jelentkeztek levelezős képzésre is. Az esti és a távoktatási formát 1200 és 1700 felvételiző választotta.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.