Tíz dolog, amit valószínűleg nem tudtál a 2023-as felvételiről

Több mint 126 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. De melyik volt a legnépszerűbb egyetem, mester- vagy alapszak? Melyik magánegyetemre felvételiznek a legtöbben, és milyen a jelentkezők korfája?

  • Eduline
  • A legtöbben idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre felvételiztek. Összesen 31 718-an jelölték meg az ELTE valamelyik szakját az e-felvételi rendszerében - ez nagyjából annyi, mint ahányan Pakson vagy éppen Hajdúböszörményben élnek.
  • A legtöbb felvételizőt mégsem egy ELTE-kar vonzotta, hanem a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara.
  • A legnépszerűbb egyházi felsőoktatási intézmény a Károli Gáspár Református Egyetem, ahová idén 12 013-an jelentkeztek. Nem sokkal marad el a Károlitól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, ahová 11 ezren felvételiznek idén.
  • A magánegyetemek közül (vigyázat: nem a nemrég alapítványi kézbe került egyetemekről beszélünk, hanem azokról az intézményekről, amelyek eleve magánforrásból jöttek létre) a Budapesti Metropolitan Egyetem volt idén a legnépszerűbb 4401 jelentkezővel.
  • A legtöbb jelentkezőt vonzó mesterszak idén is a tanári, amelyet 3069-en választottak. A második a vezetés és szervezés, a harmadik helyen pedig a pszichológia áll.
  • Jóval több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint férfi: összesen 73 ezer nő adta be a felvételi lapját valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
  • Több mint 26 ezer 19 éves felvételiző van idén. Mellettük 23 ezer 20-23 éves, 14 ezer 22-23 éves, 12 ezer 24-26 éves is jelentkezett egyetemre, főiskolára. 36 ezer felvételiző 27 évnél idősebb, és számos olyan jelentkező is van, aki életkor nélkül szerepel a felvis statisztikákban.
  • A legnépszerűbb szak évek óta a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés, amelyet idén 14 375-en jelöltek meg.
  • Felsőoktatási szakképzést 12 ezren választottak, a legnépszerűbb a gazdálkodási és menedzsment volt
  • Idén is a nappali tagozatos képzések vonzották a legtöbb felvételizőt, de több tízezren jelentkeztek levelezős képzésre is. Az esti és a távoktatási formát 1200 és 1700 felvételiző választotta.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.