Egy kisvárosnyi felvételiző jelentkezett az ELTE-re, mutatjuk a legtöbb diákot vonzó egyetemeket

Nyilvánosságra hozták a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit. A legtöbben idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre próbálnak bejutni.

  • Eduline

Idén jóval többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly - több mint 126 ezren próbálnak bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ez többek alighanem annak (is) köszönhető, hogy idén már nem általános felvételi feltétel az emelt szintű érettségi, és az általános, minden szakra érvényes minimumponthatárt is megszüntették - igaz, a jelentkezői létszám olyan egyetemeken is emelkedett, ahová hagyományosan nehéz bekerülni, így például az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 4200-zal többen felvételiznek, mint tavaly.

Az igazi nagy reform egyébként majd jövőre jön, a 2024-es felvételin már maguk az intézmények döntenek arról, pontosan mire adnak többletpontokat, és mennyit.

Mutatjuk a tizenöt legnépszerűbb egyetem listáját

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem

    Összes jelentkező: 31781

    Elsőhelyes jelentkező: 17829
  • Debreceni Egyetem

    Összes jelentkező: 19676

    Elsőhelyes jelentkező: 11351
  • Szegedi Tudományegyetem

    Összes jelentkező: 17876

    Elsőhelyes jelentkező: 9015
  • Budapesti Gazdasági Egyetem

    Összes jelentkező: 17194

    Elsőhelyes jelentkező: 8034
  • Pécsi Tudományegyetem

    Összes jelentkező: 16706

    Elsőhelyes jelentkező: 7934
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

    Összes jelentkező: 12693

    Elsőhelyes jelentkező: 6204
  • Károli Gáspár Református Egyetem

    Összes jelentkező: 12013

    Elsőhelyes jelentkező: 4428
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem

    Összes jelentkező: 10965

    Elsőhelyes jelentkező: 3566
  • Széchenyi István Egyetem

    Összes jelentkező: 10456

    Elsőhelyes jelentkező: 5664
  • Óbudai Egyetem

    Összes jelentkező: 10193

    Elsőhelyes jelentkező: 4363
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    Összes jelentkező: 8388

    Elsőhelyes jelentkező: 4284
  • Semmelweis Egyetem

    Összes jelentkező: 7521

    Elsőhelyes jelentkező: 4839
  • Budapesti Corvinus Egyetem

    Összes jelentkező: 6495

    Elsőhelyes jelentkező: 4249
  • Miskolci Egyetem

    Összes jelentkező: 6403

    Elsőhelyes jelentkező: 3613
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

    Összes jelentkező: 6338

    Elsőhelyes jelentkező: 3343

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.