Felvételi 2023: hány pontot kaphatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők?

És milyen igazolást kell benyújtaniuk, ha a 2023-as felvételin jelentkeznek egyetemre vagy főiskolára?

  • Eduline

A felvételi tájékoztató alapján a hátrányos helyzetű felvételizők 40 pluszpontot kapnak, ha alap-, osztatlan szakra vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek (kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a felvételi pontokat).

„A felsőoktatási felvételi eljárás során az a jelentkező jogosult hátrányos helyzet jogcímen többletpontra, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján, a törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül és a felvételi jelentkezés határidejének napjáig huszonötödik életévét még nem töltötte be” – olvasható a Felvin.

Hozzáteszik: a települési önkormányzat jegyzőjénél lehet kérelmezni a hátrányos helyzet megállapítását, ha a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

Szintén a jegyző (gyámhatóság) állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll. Itt találjátok a részleteket.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu