Nyilvánosságra hozták a 2023-as keresztféléves felvételi ponthatárait, mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra.
Eredetileg január 24-én hozták volna nyilvánosságra a februárban induló képzések ponthatárait, ám a jelentkezők a Felvin üzenetet kaptak arról, hogy csak szerdán hirdetik ki a ponthatárokat.
A keresztféléves felvételi jóval kevesebb jelentkezőt vonz, mint az általános felvételi szezon, ekkor jellemzően azok próbálnak bejutni valamelyik mesterszakra, akik januárban diplomáznak egy hét féléves alapképzésen - ilyenek például a népszerűségi lista élén álló gazdasági BSc-szakok.
Jönnek az új szabályok
Ez az utolsó olyan felvételi szezon, amely még a "régi" szabályok szerint működött, vagyis a pontszámítás legfőbb szabályait központilag határozták meg. A 2023-as felvételin már az egyetemek és főiskolák döntenek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, és meghúznak-e minimumponthatárokat. 2024-től még több változás lesz, akkor már arról is a felsőoktatási intézmények határoznak, mire adnak többletpontokat.
Azon a több mint negyven népszerű alap- és osztatlan szakon sem húztak központilag előzetes ponthatárokat, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet.
Milyenek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon?
A keresztféléves ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
Jön egy fontos e-mail
A keresztféléves képzésekre bekerült hallgatók kapnak majd egy határozatot a besorolási döntésről - ez tartalmazza majd, ki melyik megjelölt szakon érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Ezt az E-felvételi felületéről lehet majd letölteni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
