Meghúzták a keresztféléves ponthatárokat, most már végleg búcsút inthetünk a régi felvételi rendszernek

Nyilvánosságra hozták a 2023-as keresztféléves felvételi ponthatárait, mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb mesterszakokra.

  • Szabó Fruzsina

Eredetileg január 24-én hozták volna nyilvánosságra a februárban induló képzések ponthatárait, ám a jelentkezők a Felvin üzenetet kaptak arról, hogy csak szerdán hirdetik ki a ponthatárokat.

A keresztféléves felvételi jóval kevesebb jelentkezőt vonz, mint az általános felvételi szezon, ekkor jellemzően azok próbálnak bejutni valamelyik mesterszakra, akik januárban diplomáznak egy hét féléves alapképzésen - ilyenek például a népszerűségi lista élén álló gazdasági BSc-szakok.

Jönnek az új szabályok

Ez az utolsó olyan felvételi szezon, amely még a "régi" szabályok szerint működött, vagyis a pontszámítás legfőbb szabályait központilag határozták meg. A 2023-as felvételin már az egyetemek és főiskolák döntenek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől, és meghúznak-e minimumponthatárokat. 2024-től még több változás lesz, akkor már arról is a felsőoktatási intézmények határoznak, mire adnak többletpontokat.

Azon a több mint negyven népszerű alap- és osztatlan szakon sem húztak központilag előzetes ponthatárokat, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet.

Milyenek a ponthatárok a legnépszerűbb mesterszakokon?

  • vezetés és szervezés: BME (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami): 62, ME (nappali, állami): 73
  • marketing: BGE (nappali, állami): 79, DE (nappali, állami): 80, ELTE (nappali, állami): 62
  • vállalkozásfejlesztés: DE (nappali, állami, Debrecen): 90, SZTE (nappali, állami): 90, PTE (nappali, állami, angol nyelvű): 75
  • emberi erőforrás tanácsadó: DE (nappali, állami): 79, ME (levelező, állami): 68, METU (levelező, állami): 67
  • pénzügy: MATE (nappali, állami, Kaposvár): 77, PTE (nappali, állami): 88, SZTE (nappali, állami): 88
  • számvitel: Corvinus (nappali, állami): 76, ELTE (nappali, állami): 65, ME (nappali, állami): 76
  • programtervező informatikus: DE (nappali, állami): 78, ELTE (nappali, állami, Budapest): 80, PE (nappali, állami): 86
  • gépészmérnöki: BME (nappali, állami): 75, ME (nappali, állami): 78, NJE (nappali, állami): 84
  • nemzetközi tanulmányok: ANNYE (nappali, állami, német nyelvű): 78, BGE (nappali, állami, angol nyelvű): 99, PE (nappali, állami, Veszprém): 90
  • kommunikáció- és médiatudomány: METU (nappali, állami, angol nyelvű): 75, SZTE (nappali, állami): 76, Milton (levelező, állami): 80

A keresztféléves ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

Jön egy fontos e-mail

A keresztféléves képzésekre bekerült hallgatók kapnak majd egy határozatot a besorolási döntésről - ez tartalmazza majd, ki melyik megjelölt szakon érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Ezt az E-felvételi felületéről lehet majd letölteni.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu