Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Összeszedtünk minden hasznos infót, amit érdemes tudni a 2022-es őszi érettségiről.
Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az emelt és középszintű vizsgákra, ha az október-novemberi időszakban érettségiznétek.
Ezt kétféleképpen tehetitek meg:
Ha még tanulói jogviszonyban álltok valamelyik középiskolával vagy szakképző intézménnyel, akkor a vizsgát szervező középiskolába kell benyújtani a jelentkezési lapot – ezeknek a listáját már korábban nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal.
Ha már nem álltok tanulói jogviszonyban egyik oktatási intézménnyel sem (vagy külföldi középiskolában tanultok), akkor a hozzátok tartozó fővárosi vagy megyei kormányhivatalban kell leadni (személyesen, postai úton vagy online) a jelentkezési lapot. Ebben az esetben vizsgadíjat is kell fizetni, ami idén a középszintű vizsgáknál 30 000 forint, emelt szintnél pedig 50 000 forint. A befizetést a kormányhivatalban és az adott középiskolában is lehet intézni.
„Felhívjuk figyelmüket, hogy az Oktatási Hivatalhoz nem lehet érettségi jelentkezést benyújtani” – írja az Oktatási Hivatal. A jelentkezési lapot itt érik el azok, akik már nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, a többiek majd a középiskolájukban kapják meg a kitöltendő papírt.
Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.
A különböző tantárgyak követelményeit és a vizsgák pontos dátumait egy korábbi cikkünkben találjátok:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.