Hamarosan indul a pótfelvételi, de egy fontos szabály már most meghatározza a ponthatárokat

Tegnap véget ért az általános felvételi eljárás, de hamarosan kezdődik az idei pótfelvételi. Hogyan alakulnak majd a pontok - olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Kérdésem az lenne, hogy mi alapján döntik el, hogy egy bizonyos szakon mennyi a ponthatár? Az elmúlt években 240 körüli ponthatár volt most pedig 301. A felvi szerint nekem van 244 pontom és most nem tudom, hogy pótfelvételin mennyi esélyem van bejutni.

- írta egy olvasónk. A kérdésedre a válasz az, hogy "a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 21-én meghatározott ponthatárnál, amennyiben a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették" - írja a felvi. Mivel ezt a szakot meghirdették az általános eljárásban is, a fenti mondat igaz rá sajnos. Viszont más képzéssel próbálkozhattok, ha ott eléritek a tegnapi ponthatárt. Viszont arra figyelni kell, hogy a már megszokott szabályok (a feti ponthatárszabály mellett) érvényesek az idei pótfelvételire:

  • csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során egyetlen megjelölt képzésre sem kerültek be, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek szeptemberben induló képzésre,
  • csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formája egy jelentkezési helynek számít).

A felvi ezért azt üzeni, a rövid eljárás és a szűk határidők miatt, különösen fontos, hogy mindenki figyelmesen átnézze a jelentkezési feltételeket, időben és hiánytalanul kitöltse az E-felvételit, valamint hitelesítse a jelentkezését.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.