Van olyan képzés, ahol 125 ponttal lett magasabb a végleges ponthatár az előzetesnél

Legalább 400 pontra készülhettek azok a felvételizők, akik arra a 41 alapszakra jelentkeztek, ahol előzetes ponthatárokat húztak. De mennyi lett a végleges? Mutatjuk.

  • Eduline

2022-ben is több népszerű szakon húztak előzetes ponthatárokat, melyet egy korábbi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi maradtak.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Gazdálkodás és menedzsment szakon 400 volt az előzetes ponthatár, a végleges számok pedig például a Corvinuson idén is jóval magasabbak lettek: a magyar nyelvű képzésre 455 ponttal, az angol nyelvű képzésre 466 ponttal lehetett bekerülni, míg a Budapesti Gazdasági Egyetemen maradt a 400 pont végleges számnak is. Kommunikáció- és médiatudományon is 400 volt az előzetes limit, itt a Corvinuson 459 pont, a Debreceni Egyetemen 418 pedig pont lett a végleges ponthatár az ingyenes szakokon, míg a Pécsi Tudományegyetemen 400 pont kellett.

Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakra 400 pont volt az előzetes limit, a Corvinuson ennél 59 ponttal több kellett: 459 pont lett a vége. A jogász képzésen az előzetes, 350 ponthoz képest: az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén 475 pont lett a ponthatár. Az orvosi szakokon is volt az előzetes 400 pontnál magasabb végleges pontszám: a Semmelweis Egyetemen 441, a Szegedi Tudományegyetemen 418, Debrecenben pedig 415 lett.

Komoly ponthatárok születtek a pszichológia alapszakon is: az előzetes 400 helyett az ELTE képzésén 452, a Pázmányon 447, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 435 volt a beugró. Az anglisztika szakon 320 volt az előzetes ponthatár, a végleges a Nyíregyházi Egyetemen 324 lett, az ELTE-n 393 a Szegedi Tudományegyetemen pedig 358.

Kikre és hogyan vonatkozik?

A "központi ponthatárok” lényege, hogy azok, akik az érintett szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, magasan meghúzott ponthatárt.

Ez többek között azokat érinti, akik kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment szakra, jogászképzésre, illetve a többi népszerű szakra jelentkeztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.