Friss: 4800 felvételiző jutott be a Műegyetemre, az állami ösztöndíjasok átlagosan 425 pontot szereztek

Majdnem 4800 felvételiző jutott be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) képzéseire. Idén is magasak a ponthatárok, az állami ösztöndíjas szakokra felvett diákok átlagpontszáma 425.

  • Eduline

Egészen pontosan 4776 felvételiző iratkozhat be a Műegyetemre. Ez 2021-hez képest 1 százalékos növekedést jelent, az alap- és osztatlan szakokon a növekedés több mint 4 százalékos - írja közleményében az egyetem.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Az elsőévesek pontátlaga kifejezetten magas, 422 pont – az állami ösztöndíjas helyet szerzők pedig átlagosan 425 pontot gyűjtöttek.

Néhány BME-s alapszak ponthatára (állami ösztöndíjas, nappali)

  • Mechatronikai mérnökiPonthatár: 429Felvettek átlagos pontszáma: 463Felvettek száma: 227
  • VegyészmérnökiPonthatár: 385Felvettek átlagos pontszáma: 442Felvettek száma: 146
  • FizikaPonthatár: 402Felvettek átlagos pontszáma: 453Felvettek száma: 41
  • MérnökinformatikusPonthatár: 390Felvettek átlagos pontszáma: 440Felvettek száma: 718
  • Építészmérnöki alapszakPonthatár: 425Felvettek átlagos pontszáma: 451Felvettek száma: 11
  • Nemzetközi gazdálkodásPonthatár: 400Felvettek átlagos pontszáma: 426Felvettek száma: 124

Mesterszakon kilencszázan kezdhetnek ősszel (idén januárban több mint ezren jutottak be a keresztféléves felvételin).

A BME idén első alkalommal meghirdetett szakjaira, az angol nyelvű építményinformatika mérnöki és az űrmérnök mesterszakokra jelentős érdeklődés volt, mindkét szakon a tervek szerint kezdődik az oktatás szeptemberben – emelte ki közleményében az egyetem, hozzátéve: a pótfelvételin az alapszakok nagy részén állami ösztöndíjas helyeket is meghirdetnek majd.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.