Nagyon magasak a ponthatárok a Corvinuson, az egyik alapszakon 478-nál húzták meg a limitet

478 pont – ennyivel lehetett bekerülni a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzésére. A nemzetközi tanulmányok szakon is extrém magas – 477 pontos – határt húztak, ennek a képzésnek az angol nyelvű változatát pedig 474 ponttal lehet elkezdeni. Idén egyébként 2059 hallgatót vettek fel az egyetem képzéseire – tíz százakkal kevesebbet, mint tavaly.

  • Szabó Fruzsina

A legtöbb alapszakon tovább emelkedett a ponthatár a tavalyihoz képest (pedig akkor sem volt alacsony). Alegnépszerűbb és legnagyobb magyar nyelvű alapszakon, a gazdálkodási és menedzsmenten 455, ugyanennek a szaknak az angol nyelvű formáján 466 volt a ponthatár – írja közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

A 2022-eshez képest nagyot emelkedett a ponthatár a pénzügy és számvitel alapszakon, a 2021-es 448 pont után idén már 460 pont kellett.  Hasonló a helyzet a gazdaságinformatikus alapszakon is, a támogatott képzés tavalyi 429-es értéke idén 446-ra nőtt.

Az országban egyedül a Corvinuson indított alkalmazott közgazdaságtan magyar nyelvű alapszakra azok juthattak be, akik legalább 459 pontot gyűjtöttek (tavaly 445 volt a ponthatár), az angol nyelvű képzésen 458 pontnál húzták meg a határt (tavaly 442 volt).

A magyar nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakon szintén nagyon magas ponthatár született: a tavalyi 447-es pontszám után 2022-ben már 458 pontra volt szükség a bejutáshoz. Az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakhoz 474, míg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány képzéshez 442 pont kellett, ha valaki támogatott helyet szeretett volna szerezni.

A rekorder a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás lett, ezen a szakon 478 pont kellett az ösztöndíjas helyhez.

Hányan kezdhetnek szeptemberben a Corvinuson?

Összesen 2059-en jutottak be a Corvinusra a 2022-es felvételin: alapszakon 1530-an, mesterképzésen 452-en, osztatlan képzésen 77-en kezdhetnek szeptemberben. Tíz százalékkal kevesebb jelentkezőt vettek fel, mint tavaly, az egyetem ugyanis fokozatosan csökkenteni szeretné az egy oktatóra jutó hallgatók arányát.

A magyar hallgatók mellett – nemzetközi felvételi útján – alapszakokra 268, mesterszakokra 329 külföldi jelentkezőt is felvettek, ők 75 különböző országból érkeznek. Vagyis az idén felvett hallgatók több mint 20 százaléka külföldről érkezik majd.

A nappali tagozatos alapszakra bekerült felvételizők majdnem 70 százaléka tanulhat ingyen, Corvinus-ösztöndíjjal. A – szintén nappali tagozatos – mesterképzéseken ez az arány 90 százalék.

A Corvinus – emelték ki a közleményben – egyre több szakot angol nyelven is vagy csak angol nyelven hirdet meg, a 2022/2023-as tanévben induló alapszakok több mint fele, a mesterszakok nyolcvan százaléka ilyen. Idén 17 százalékkal emelkedett az angol nyelvű képzésre felvett magyar hallgatók száma, az az ösztöndíjasoknak ezért tavaly óta idegennyelvi hozzájárulást sem kell fizetniük. 

A 2022-es felvételi ponthatárairól szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.