Sorrendmódosítás mesterfokon: mikor érdemes cserélgetni a listában?

Amint megkapjátok a pontokat, kiderül milyen esélyitek vannak az egyetemi álomszakra. Szerencsére, ha valami nem úgy sikerült, ahogy terveztétek, még módosíthattok. Mutatjuk, hogyan.

  • Csik Veronika

Ha szeretnétek módosítani a korábban megadott sorrendeteken, akkor a döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem változtathat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nem csak nem módosítható, de nem is vonhatjátok vissza, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.

Az is nagyon fontos, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet mozgatni, vagyis új képzést nem lehet megjelölni, vagy meglévő jelentkezési helynél intézményt, szakot módosítani. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretné valaki felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelölte meg, lehetősége van a költségtérítéses párját is hozzáadni - emeli ki az idei tájékoztató.

Mikor érdemes változtatni?

Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - ilyenkor lehet egy kicsit taktikázni.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel, mint az önköltséges.

Mikor nem érdemes hozzányúlni a sorrendhez? Itt szedtük össze.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.