Az első diákvélemények alapján úgy tűnik, nem tetszett a táblázatkezeléses feladat az informatikából középszinten érettségizőknek.
Az Access, az nekem könnyedén ment, az első kettővel együtt, de az Excel, az nagyon betett.
Az Access nem volt vészes szerintem, de az Excel ,az tényleg elég rossz volt, a felénél nem is jött ki rendes eredmény nekem.
Szerintem túl sok feladat volt 3 órára 3 oldalas Word meg még 6 diás ppt. Aztán a többiről ne is beszéljünk.
Szerintem előző évekhez képest nem kérdeztek sok újdonságot, egy-kettő genyó dolog volt csak.
A több tízezer érettségizőt számláló Érettségi 2022-es csoportban a vizsga után megint sokan megosztották a tapasztalataikat egymással - a vélemények ma is vegyesek, de sokan nem örültek az Excel-feladatnak.
Milyen volt az érettségi?
Turistajelzésekről prezentációt, egy légitársaság járatairól adatbázist, egy e-bike-kölcsönzőről pedig táblázatot kell készíteniük az informatikából középszinten érettségizőknek, akiknek emellett egy – a nagyvárosi szmogról szóló – szöveget is meg kell szerkeszteniük.
A középszinten érettségizőknek - az emelt szintű vizsgát majd a jövő héten tartják meg - 180 perc alatt kellett megoldaniuk a gyakorlati feladatokat. A feladatsorban szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés, táblázatkezelés és adatbázis-kezelés is szerepel - a legtöbb pontot a szövegszerkesztési feladat éri.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
