Évek óta nem jelentkeztek olyan sokan kommunikáció szakra, mint idén - a legtöbben az ELTE-re mennének

Több mint 3800-an jelentkeztek idén kommunikáció- és médiatudomány alapszakra, közülük 1721-en első helyen jelölték meg ezt a BA-képzést, 3118-an pedig állami ösztöndíjas helyet próbálnak szerezni. Ebben az évben is az ELTE kommunikációs alapképzése a legnépszerűbb, az államilag támogatott szakra több mint 840-en szeretnének bejutni.

  • Eduline

A 2022-es felvételin a kommunikáció- és médiatudomány a nyolcadik legnépszerűbb alapszak, idén jóval több jelentkezőt vonzott, mint az előző években – 2021-ben 3684-en, 2020-ban 3107-en, 2019-ben 2812-en, 2018-ban pedig 2550-en felvételiztek erre a BA-képzésre.

Ezen a szakon idén is előzetes, központi ponthatárt húztak: aki 400 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.

Az ELTE kommunikáció képzése a legnépszerűbb

Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikáció- és médiatudomány alapképzése a legnépszerűbb, az állami ösztöndíjas formára 841-en jelentkeztek (közülük 261-en első helyen jelölték meg), míg az önköltséges alapszakra 254-en adták be a jelentkezésüket.

A második legtöbb jelentkezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kommunikáció képzésére érkezett, állami ösztöndíjasként 455-en, önköltségesként 239-en szeretnének ott továbbtanulni. Az egyetem egyébként levelezős formában is indítja a szakot, oda 100-an felvételiznek (önköltségesre 68-an).

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) államis képzésére is több mint négyszázan felvételiznek idén, egészen pontosan 436-an adták be a jelentkezésüket, közülük 85-en első helyen. Az önköltséges verzió is népszerű, 247 a jelentkezők száma.

A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű képzést is indít, előbbire 182-en jelentkeztek (az önköltségesre 107-en), utóbbira 395-en (önköltségesre 207-en). 

A Szegedi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzését 355-en választották, az önköltségest pedig 182-en. A Debreceni Egyetem szakjának államilag támogatott formáját 258-an, az önköltségest 69-en jelölték meg. A Pécsi Tudományegyetem angol és magyar nyelvű szakot is kínál, a magyart 223-an (az önköltséges verziót 93-an), az angolt 41-en (az önköltséges verziót 22-en) választották. A levelező képzés állami formájára 33-an, a fizetősre 19-en jelentkeztek.

A Károli Gáspár Református Egyetemen az államilag támogatott kommunikáció szakra 257-en, az önköltségesre pedig 167-en felvételiznek idén.

És még néhány jelentkezési adat:

  • Dunaújvárosi Egyetem: állami ösztöndíjasra 37-en, önköltségesre 27-en
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: állami ösztöndíjasra 84-en, önköltségesre 32-en, levelezőre 21-en (önköltségre 10-en)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: az angol nyelvű önköltséges szakra 53-an, a magyar nyelvűre 308-an
  • Kodolányi János Egyetem: az önköltségesre 136-an, a fizetős, levelezős szakra 67-en
  • Milton Friedman Egyetem: az állami ösztöndíjas képzésre 145-en, az önköltségesre 131-en, a levelezőre 60-an (önköltséges formára 64-en)
  • Pannon Egyetem: magyar nyelvű, államilag támogatott képzésére 50-en (önköltségre 29-en), az angol nyelvűre 9-en (önköltségesre 6-an), a levelezőre 17-en(önköltségesre 6-an)
  • Soproni Egyetem: az állami ösztöndíjasra 45-en, önköltségesre 24-en, levelezőre 14-en (önköltségesre 8-an)

jelentkeztek.

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.