Két év után újra lesznek szóbeli érettségik, mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Összeszedtük, hány pontot ér a szóbeli az érettségin, mikor kell póttételt húznotok, és mi történik, ha nem jelentek meg a szóbelin.

  • Bezzeg Hanna

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt az érettségizők csak írásban vizsgáztak, idén azonban visszatérnek a szóbelik.

Mikor lesznek a vizsgák?

A tavaszi érettségi szezon május 2-án, hétfőn kezdődik az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen május 23-ig tartanak. A szóbeliket júniusban szervezik meg, az emelt szintű vizsgákat 2022. június 1-9. között, a középszintűeket június 13-24. között tartják.

Hány pontot érnek a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

A szóbeli vizsga jó lehetőség arra, hogy javítsátok összpontszámotokat, ha az írásbeli gyengébben sikerült. Mivel tantárgyanként eltérően pontozzák az írásbeli és szóbeli vizsgákat, mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a kötelező tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • történelem: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv: írásbeli: 117 pont, szóbeli: 33 pont

Hány pontot érnek az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 115 pont, szóbeli: 35 pont
  • történelem:írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv:írásbeli: 120 pont, szóbeli: 30 pont

Hány pontot kell minimum elérni a szóbelin?

Fontos tudnotok, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.

A matek esetében mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.

Mikor kell póttételt húzni?

Az Oktatás Hivatal tájékoztatója szerint, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán „a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el”, azaz nem szereztek legalább 12%-ot, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Innentől viszont változik a vizsga értékelése, úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Mi történik, ha valaki nem megy el a szóbeli vizsgára?

Ha nem vesztek részt a szóbeli vizsgán, akkor egy kérelmet és az ahhoz kapcsolódó igazolásokat (betegség, késés igazolása) ahhoz az intézményhez kell benyújtanotok, ahol vizsgáztatok volna, a kérdésben pedig az intézmény vezetője fog dönteni.

Ha a vizsgaszervezés megoldható, akkor pótló vizsgát a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy a következő vizsgaidőszakban tehettek, míg javítóvizsgára csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő vizsgaidőszakban mehettek.

Ami azonban jó hír, hogy pótló érettségi vizsga esetén a korábban sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) nem kell megismételni.

Milyen témakörökből kell felkészülni a szóbeli vizsgára?

Ide kattintva megnézetitek, milyen tételek és témakörök fordulhatnak elő a különböző tantárgyak szóbeli vizsgáin. Itt pedig az érettségi pontszámításáról olvashattok, megtudhatjátok, hány százaléktól ér kettest vagy ötöst a vizsgátok.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.