Felvételi: három eset, amikor nem érdemes változtatni a szakok sorrendjén

Hamarosan itt az idei felvételi ügyintézési időszaka, ilyenkor változtathattok többek között a szakok sorrendjén. De van, amikor a sorrendmódosítás nem a legjobb választás.

  • Eduline

Ilyen eset például, ha egy megjelölt szakon kötelező az alkalmassági vizsga, de az nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok (ilyenkor biztosak lehettek abban, hogy nem kerültök be a képzésre, akárhány pontotok is lenne). Jó hír, hogy ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát lényegében olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.

Akkor sem kell variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatárai miatt úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok az első helyen álló szakhoz. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Így előfordulhat, hogy a pontszámotok mégis elegendő lesz, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé szimpatikus, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.

Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását kérni. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Meddig lehet módosítani?

Az ügyintézési időszak április 19-én kezdődik, a szakok sorrendjén egy alkalommal, legkésőbb 2022. július 7-ig változtathattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.