Hamarosan itt az idei felvételi ügyintézési időszaka, ilyenkor változtathattok többek között a szakok sorrendjén. De van, amikor a sorrendmódosítás nem a legjobb választás.
Ilyen eset például, ha egy megjelölt szakon kötelező az alkalmassági vizsga, de az nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok (ilyenkor biztosak lehettek abban, hogy nem kerültök be a képzésre, akárhány pontotok is lenne). Jó hír, hogy ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát lényegében olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.
Akkor sem kell variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatárai miatt úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok az első helyen álló szakhoz. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Így előfordulhat, hogy a pontszámotok mégis elegendő lesz, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé szimpatikus, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.
Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását kérni. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.
Meddig lehet módosítani?
Az ügyintézési időszak április 19-én kezdődik, a szakok sorrendjén egy alkalommal, legkésőbb 2022. július 7-ig változtathattok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
