A 2022-es egyetemi felvételi legfontosabb dátumai egy helyen

A jelentkezési határidőtől egészen a ponthatárhúzásig összeszedtünk minden fontos dátumot, amit észben kell tartanotok, ha idén felvételiztek.

  • Csik Veronika

Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.

2022. február 15.

Ez a legfontosabb: a jelentkezési határidő. Ha február közepéig nem jelentkeztek, később már nem tudtok.

2022. február 20.

Hitelesítési határidő. Ha nem hitelesítettétek - ellenőrizétek és fixáltátok - a felvételi jelentkezéseteket korábban (megtehetitek bármikor, amikor úgy érzitek, mindennel készen vagyok), akkor ez az utolsó dátum, amíg megtehetitek.

2022. április 20-tól

E-ügyintézés kezdete: ilyenkor tudtok online ügyeket intézni, pontszámításról tájékozódni és a jelentkezés óta megszerzett dokumentumokat, okleveleket is elkezdhetitek feltölteni.

Fontos: nem mindenről érkezik hiánypótlási felszólítás. Csak azokat a dokumentumokat kéri a rendszer, amelyek elengedhetetlenek a pontszámításhoz, de ha pluszpontokat is szeretnétek, nektek kell észben tartani a határidőket és pótolni azt, amit korábban nem tudtatok feltölteni.

2022. július 7.

Ez a hiánypótlási határidő. Ha eddig nem töltitek fel például a diplomamásolatotokat, nyelvvizsga-bizonyítvány adatait és egyéb fontos igazolásokat, akkor sok pontot bukhattok.

Ez a határideje a sorrendmódosításnak és az új adatok rögzítésének is.

2022. július 21.

Ponthatárhirdetés: általában este nyolckor indul az eredményhirdetés, de egy biztos: 21-én mindenki megtudja, bekerült-e a kiválasztott szakok valamelyikére.

legkésőbb 2022. augusztus 5.

Megérkezik a besorolási határozat: ezzel lesz hivatalos a felvételi eredményetek. Fontos, hogy ha nem értetek egyet a döntéssel, jogsértés történt, akkor a besorolási döntés megérkezésétől számított 15 napig tudtok jogorvoslati kérelmet beadni - ez a határidő jogvesztő.

legkésőbb 2022. augusztus 8.

Felvételi döntés: az egyetemek is írásban közlik veletek, hogy bekerültetek.

Ha nem akartok lemaradni a legfontosabb szabályokról és teendőkről, kövessetek minket Facebook-on!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.