Sokáig szó volt arról, hogy kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, hogy kell-e nyelvvizsga 2022-ben, ha egyetemre szeretnétek menni.
Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.
A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felvételi elvárások közül. Így is lett: a kötelező középfokú nyelvvizsga már nem feltétele a sikeres felvételinek.
De megéri megszerezni
Bár egyelőre nem kötelező, érdemes nyelvvizsgát szerezni, hiszen pluszpontot jár érte a felvételin. Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok.
Fontos viszont, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, nem 28+28 pont jár értük, csak 40 pontot kaptok. Arra is ügyelnetek kell, hogy ha ugyanabból a nyelvből tesztek nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is, csak az egyikért kaptok pluszpontokat.
A további részleteket és a 2022-es felvételivel kapcsolatos legfrissebb infókat itt nézhetitek meg.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
