Változik az érettségi 2024-ben, de az előrehozott vizsga már jövőre is más lesz

A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kell megírni.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal több tantárgyhoz - a magyar, a matek és a történelem mellett többek között a természettudományos érettségikhez - töltötte fel a közép- és emelt szintű mintafeladatsoraokat. „A megújult Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez igazítja az érettségi követelményrendszert, csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást” - mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futtok neki a 2022-es felvételinek.

Az OH szerint a rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító és a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október–novemberi vizsgaidőszakban még a mostani követelmények alapján kell letennie. Persze ez alól kivétel, ha valaki 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdte meg tanulmányait (vagyis most tizedikes), és előrehozott vizsgát szeretne tenni; ott már az új vizsgakövetelmények kerülnek elő 2022-ben és 2023-ban is.

Ahogy már megírtuk, a Magyartanárok Egyesülete kiszúrta, hogy a feladatsorokkal valami nem stimmel, ugyanis a középszintű magyarérettségi mintafeladatai nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.

Más lesz a magyar, töri és a természettudomány is

2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában. 

A történelemérettségi is változik, bár ott nem a feladatsor szerkezetét, hanem a témaköröket szabták át. A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint több évtizedes visszalépést jelent, hogy az érettségi tematikája a korábbi szabályozáshoz képest – az emelt szintű érettségin számos új, a kerettantervben nem található konkrét ismeret előírásával – jelentősen nagyobb hangsúlyt helyez a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amelybe plusz 142 lexikai elem került.

A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz - a tervek szerint a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. A változás a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát is érinti, sőt - bár ez nem természettudományos tárgy - az informatikát is. Pontosabban a digitális kultúrát (ez a tárgy váltotta fel az informatikát), az érettségizőknek ebből ugyanis kötelező lesz összeállítaniuk egy projektmunkát, portfóliót.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.