Hány többletpont jár a sporteredményért a felvételin?

Összegyűjtöttük, milyen sporteredményekért kaphattok többletpontot a felsőoktatási felvételin.

  • Eduline

A sporteredményeknél az az alapszabály, hogy többletpont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredményért jár. Szintén fontos, hogy valamennyi sportág esetében szükség van a magyarországi sportági szakszövetségek igazolására, illetve hogy csak a legmagasabb osztályban elért eredményért jár a pluszpont.

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak. Világbajnokságon, Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpont jár, ezt azonban csak akkor kapjátok meg, ha az eredményt nyolc éven belül szereztétek (ez az olimpia, sakkolimpia, paralimpia, siketlimpia kivételével az összes versenyre igaz).

Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezés 20 többletpontot ér a felvételin.

A legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpont jár, a Diákolimpia országos szerzett dobogós 10 többletpont.

Érdemes tudnotok azt is, hogy van néhány olyan képzés, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján rangsorolják a felvételizőket - ilyen az edző és szakoktató alapszak, illetve a művészet és művészetközvetítési terület szakjai -, így ezeken a szakokon nem kaptok többletpontot sporteredményeitekért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.