A legtöbb felvételiző már sokszor átszámolta a pontjait, felvételi viszont nem csak a pontokon múlhat. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin sajnos idén is az egész felvételi elbukhat.
Ha nem szereztetek érettségit abból a tárgyból, amiből kellett volna
Sajnos bukhatjátok a felvételit, ha az adott szakon kötelező érettségiből nem vizsgáztok, vagy nem tesztek emelt szintű érettségit az előírt tárgyakból. Arról, hogy melyik szakokon kötelező 2021-ben emelt szintű érettségit tenni, itt mindent elolvashattok.
Ha nem éritek el az előzetes ponthatárokat
Fontos tudni, hogy a legtöbb népszerű képzésen előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon húztak meg 2021-re előzetes ponthatárokat. Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeznek.
Ha nem éritek el a minimumponthatárt
2021-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:
- alap- és osztatlan szakon 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pontHa ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek. Arról, hogy mi a különbség a minimumponthatárok és az előzetes ponthatárok között, itt írtunk bővebben.
Ha nem mentek át az alkalmassági vizsgán
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.Ez azt jelenti, hogy mindegy, hány pontot gyűjtöttetek tanulmányi és érettségi eredményetekkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségivel, olyan szakra nem kerülhettek be, ahol az alkalmassági vizsga nem sikerült.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
