Melyik a legnehezebb vizsga: így sikerültek a természettudományos tárgyak az elmúlt években

Ma kezdődnek a kémia-, földrajz- és biológiaérettségik, ugyanis reggel 8-kor indul a 2021-es érettségi szezon második hete a természettudományos érettségikkel. De melyik tárgyból tarolnak a diákok évről évre az érettségi vizsgákon? Megnéztük az összesített vizsgaátlagokat az elmúlt három évből.

  • Csik Veronika

A természettudományos tárgyak közül tavaly középszinten a fizikaérettségi sikerült a legjobban: 73 százalékos vizsgát írtak átlagosan az érettségizők, ami azt jelenti, hogy a legtöbben bizosan megszerezték a négyest a vizsgán. De az elmúlt három évre összességében igaz: a fizikaérettségik sikerültek a legjobban középszinten ezek közül a tárgyak közül.

Talán meglepő, de a legrosszabbul pedig - a biológia, fizika, kémia és földrajz tárgyak közül - a földrajzérettségik sikerültek az elmúlt három évben. A diákoknak átlagosan alig sikerült elérniük az érettségivel a 60 százalékot - a tavalyi 61%-os eredmény azonban javítás a korábbi évekhez képest, ez osztályzatokban egy erősebb hármast jelentett egy éve. 

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat60,06 % - 3,61 osztályzat59,83 %  - 3,61 osztályzat
fizika73,37 % - 4,27 osztályzat75,22 %  - 4,37 osztályzat71,99 % - 4,21 osztályzat
kémia63,52 % - 3,74 osztályzat69,65 %  - 4,07 osztályzat68,7 % - 4,04 osztályzat
földrajz61,23 % - 3,61 osztályzat57,9 % - 3,51 osztályzat57,09 % - 3,46 osztályzat

Mi a helyzet emelt szinten? Egészen hasonlóak az arányok, szintén a fizikaérettségik sikerültek a legjobban, sőt: az elmúlt három éven az emelt szintű fizikaérettségi lett a legjobb természettudományos tárgy vizsgaátlaga. Tavaly az érettségizők többsége magabiztosan megírta a vizsgát négyesre. A középszintű vizsgákkal szemben itt nem a földraz, hanem a kémia a legalacsonyabb átlagokat produkáló tárgy, itt a legtöbben hármast kaptak a vizsgára - a korábbi évekhez képest ez egy komoly romlás egyébként a kémiérettségiken.

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat69,66 % - 4,64 osztályzat68,23 % - 4,51 osztályzat
fizika66,86 % - 4,33 osztályzat73, 59 % - 4,72 osztályzat71,32 % - 4,62 osztályzat
kémia51,90 % - 3,57 osztályzat64,57 % - 4,34 osztályzat64,99 % - 4,31 osztályzat
földrajz60,98 % - 4,34 osztályzat69,77 % - 4,59 osztályzat68,43 % - 4,54 osztályzat

A 2021-es érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.