Korrekt feladatsor és jó témák a középszintű angolérettségin: újabb szaktanári vélemény

„Korrekt B1-es szintű feladatsor volt az idei, mind szókincsét, mind nyelvtani anyagát tekintve. Változatos és izgalmas témájú, a diákok ismereteinek és érdeklődési körének megfelelő szövegek szerepeltek a középszintű írásbelin” – mondta az Eduline-nak Berta Anikó angoltanár.

  • Eduline

Ehhez hasonló feladattípusokra készítik fel az érettségizőket a nyelvtanárok, ezen a téren nem volt nagy meglepetés, ahogy a szövegek is korrekt hosszúságúak voltak – mondta Berta Anikó, aki szerint az olvasott szöveg értését, a nyelvhelyességi tudást és az íráskészséget mérő részben előfordult ugyan egy-egy olyan szó, amely nem B1-es szintű volt, „de a diákoknak ezek valószínűleg nem okoztak nehézséget”.

A nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő részben az első feladat volt a legkönnyebb „átlátható volt a feladat, a kérdéseket könnyen össze lehetett párosítani a mondatokkal, talán a téma egy kicsit elcsépelt, de erre legalább biztosan fel voltak készülve nyelvileg a vizsgázók”. A második szöveg is érdekes volt, bár ez feladattípus – a diákoknak el kellett dönteniük egy-egy állításról, hogy igaz, hamis vagy a szöveg nem tesz róla említést – nem tartozik a legkönnyebbek közé. „A harmadik szöveg is megfelelő szintű volt nyelvileg, bár a hozzá tartozó feladat kihívást jelenthetett, nem volt könnyű, de nem is volt megoldhatatlan” – mondta Berta Anikó, hozzátéve: a szövegértési rész utolsó feladatának szövege kifejezetten érdekes volt, itt vissza kellett helyettesíteni a mondatrészeket, „ha jól felkészítették erre a feladattípusra a diákokat, nem jelenthetett nagy kihívást”.

„A jó felkészítés és a megoldási stratégiák ismerete idén is sokat segíthetett az érettségizőknek. A feladatok szintje megfelelő volt, nemcsak az első, hanem a nyelvhelyességi részben is” – mondta a nyelvtanár, aki a második nyelvhelyességi feladatnál talált egy-két olyan szót, amely nem feltétlenül fér bele a B1-es szintbe, „de bízom a diákok extra szókincsében, az őket körülvevő rengeteg angol szövegre alapozott tudásukban”. „Nagy gondot ez sem okozhatott, a téma pedig kifejezetten érdekes volt” – mondta.

Úgy véli, az utolsó nyelvhelyességi feladatnál – amelynek szövege egy elveszett pénztárcáról szólt – időnként elbizonytalanodhattak a diákok, az összes ismeretüket mozgósítaniuk kellett ahhoz, hogy jó megoldás szülessen. „Akik erős B1, B2 vagy akár ennél magasabb szinten vannak, azoknak ez a feladat nem volt nehéz, de akik nyelvi szintje inkább gyenge B1, azok számára egy-két ponton jelenthetett kihívást” – fogalmazott.

Az íráskészséget mérő első feladat témáját is jónak tartja, „ez egy nagyon jó, klasszikus feladat olyan témával, amelyet a tizenévesek jól ismernek, van hozzá háttértudásuk”. A nyelvtanár szerint a második feladat kevésbé volt szerencsés választás – a vizsgázóknak tanácsot kell adniuk egy barátnak, aki kölcsönadta a telefonját egy idegennek, ám az véletlenül elejtette, a készülék pedig összetört. „Ez egy B1-es vizsga, ehhez képest a diákoknak erkölcsi, morális dilemmákat feszegető kérdésekről kellett írniuk, amit nem könnyű tömören, röviden megfogalmazni, pláne nem B1-es szinten. Nem annyira hiteles a feladat, nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen témát barátok e-mailben vitatnak meg. Nem volt könnyű maximum 120 szóban megfogalmazni a választ, pedig a terjedelmi határ túllépése is pontlevonást jelent” – magyarázta.

Az írásbeli háromórás volt, a nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő és a nyelvhelyességi résznél elegendő volt a B1-es szinten lévő vizsgázóknak, „akik bizonytalanok, azoknak nyilván több időre volt szükségük”. Az íráskészség résznél is belefértek az időbe a vizsgázók, bár a második feladat megoldásához sok idő kellett, ott lehetett egy kis elcsúszás.

Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.