Ehhez hasonló feladattípusokra készítik fel az érettségizőket a nyelvtanárok, ezen a téren nem volt nagy meglepetés, ahogy a szövegek is korrekt hosszúságúak voltak – mondta Berta Anikó, aki szerint az olvasott szöveg értését, a nyelvhelyességi tudást és az íráskészséget mérő részben előfordult ugyan egy-egy olyan szó, amely nem B1-es szintű volt, „de a diákoknak ezek valószínűleg nem okoztak nehézséget”.

A nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő részben az első feladat volt a legkönnyebb „átlátható volt a feladat, a kérdéseket könnyen össze lehetett párosítani a mondatokkal, talán a téma egy kicsit elcsépelt, de erre legalább biztosan fel voltak készülve nyelvileg a vizsgázók”. A második szöveg is érdekes volt, bár ez feladattípus – a diákoknak el kellett dönteniük egy-egy állításról, hogy igaz, hamis vagy a szöveg nem tesz róla említést – nem tartozik a legkönnyebbek közé. „A harmadik szöveg is megfelelő szintű volt nyelvileg, bár a hozzá tartozó feladat kihívást jelenthetett, nem volt könnyű, de nem is volt megoldhatatlan” – mondta Berta Anikó, hozzátéve: a szövegértési rész utolsó feladatának szövege kifejezetten érdekes volt, itt vissza kellett helyettesíteni a mondatrészeket, „ha jól felkészítették erre a feladattípusra a diákokat, nem jelenthetett nagy kihívást”.

„A jó felkészítés és a megoldási stratégiák ismerete idén is sokat segíthetett az érettségizőknek. A feladatok szintje megfelelő volt, nemcsak az első, hanem a nyelvhelyességi részben is” – mondta a nyelvtanár, aki a második nyelvhelyességi feladatnál talált egy-két olyan szót, amely nem feltétlenül fér bele a B1-es szintbe, „de bízom a diákok extra szókincsében, az őket körülvevő rengeteg angol szövegre alapozott tudásukban”. „Nagy gondot ez sem okozhatott, a téma pedig kifejezetten érdekes volt” – mondta.

Úgy véli, az utolsó nyelvhelyességi feladatnál – amelynek szövege egy elveszett pénztárcáról szólt – időnként elbizonytalanodhattak a diákok, az összes ismeretüket mozgósítaniuk kellett ahhoz, hogy jó megoldás szülessen. „Akik erős B1, B2 vagy akár ennél magasabb szinten vannak, azoknak ez a feladat nem volt nehéz, de akik nyelvi szintje inkább gyenge B1, azok számára egy-két ponton jelenthetett kihívást” – fogalmazott.

Az íráskészséget mérő első feladat témáját is jónak tartja, „ez egy nagyon jó, klasszikus feladat olyan témával, amelyet a tizenévesek jól ismernek, van hozzá háttértudásuk”. A nyelvtanár szerint a második feladat kevésbé volt szerencsés választás – a vizsgázóknak tanácsot kell adniuk egy barátnak, aki kölcsönadta a telefonját egy idegennek, ám az véletlenül elejtette, a készülék pedig összetört. „Ez egy B1-es vizsga, ehhez képest a diákoknak erkölcsi, morális dilemmákat feszegető kérdésekről kellett írniuk, amit nem könnyű tömören, röviden megfogalmazni, pláne nem B1-es szinten. Nem annyira hiteles a feladat, nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen témát barátok e-mailben vitatnak meg. Nem volt könnyű maximum 120 szóban megfogalmazni a választ, pedig a terjedelmi határ túllépése is pontlevonást jelent” – magyarázta.

Az írásbeli háromórás volt, a nyelvtanár szerint az olvasott szöveg értését mérő és a nyelvhelyességi résznél elegendő volt a B1-es szinten lévő vizsgázóknak, „akik bizonytalanok, azoknak nyilván több időre volt szükségük”. Az íráskészség résznél is belefértek az időbe a vizsgázók, bár a második feladat megoldásához sok idő kellett, ott lehetett egy kis elcsúszás.

Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok: