Nem okozhatott meglepetést az Arany János- és a Tóth Árpád-versről szóló feladat, a diákoknak a jól megszokott szempontok alapján kellett összehasonlító elemzést írniuk - mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató, aki szerint a Mikszáth Kálmán-novella igazi ajándék volt az érettségizőknek.
A vezetőtanár szerint az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei. „Mikszáth novellája az utóbbi évek egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze. A feladat várhatóan az elbeszélés kérdésére és a jellegzetes mikszáthi metaforikus tartalmakra kérdezett rá. A narratíva kapcsán az elemzés legfontosabb megállapításainak az omnipotencia (mindentudás) jelenlétére, valamint esetlegesen az anekdotikus jellegű megoldásokra kellett rámutatnia. Arra, hogy a narrátor uralja a történetet, a közeli múltban játszódó, mintegy ott és akkor fókuszpontból közvetítve az eseményeket” – mondta.
A megoldásban ki kellett térni arra, hogy a narrátor nem vált nézőpontot, ugyanakkor a függő és a szabad függő megszólalások árnyalják az elbeszélést. „A metaforizáció kapcsán a címben szereplő szerencse és a szövegben megjelenő lóhere-történet összekapcsolódása emeli metaforikus szintre a novella történetét. Ugyanakkor a főszereplő jellemének változását az úton levés, s útjának állomásain tapasztaltak formálják és árnyalják, amelyek egy önmagába visszatérő jellemtorzulást mutatnak be: korhely, léha életét a szerelem helyezte tisztességes mederbe, ámde a tivornyázás, ami a címszereplő valódi jellembéli fő vonása, újra az erkölcsi züllésbe löki őt vissza” – magyarázta.
Ez a feladat nem okozhatott problémát
„Az összehasonlító esszéfeladat két, a magyar líra legfelső polcáról származó gyönyörű költemény összevető elemzését kérte” – fogalmazott a magyartanár, irodalomtörténész, hozzátéve: míg Arany János Epilógusa a középiskolai törzsanyag része, addig Tóth Árpád verse nem.
„A feladat semmilyen meglepetést nem okozhatott, ugyanis a jól megszokott szempontokat vette alapul: tematikus, majd a beszélők vershelyzetének és a poétikai eszköztár kérdésének összevetését” – magyarázta. Az esszé lehetséges tartalmi elemeiről azt mondta: érdemes volt kiemelni, hogy az Arany-vers megszólalója a valódi létösszegzés idilljét kelti, ugyanis a beszélő az élet vége felől, az idős ember pozíciójából már-már referenciális hatású összegzést ad, a Tóth Árpád-vers megszólalója panaszosabb, hetykébb, nem az öregség nyugodt pozíciójából megszólaló beszélő, hanem sokkal inkább a klasszikus modernség jellegzetes, nyugatos hangú, Adyra is emlékesztető rezignált, de dölyfös illúzióját kelti.
„A költői eszköztár tekintetében a posztromantikus eszközök jellegzetesen Arany János-i gyöngyszemeit olvashatjuk, mint az úton levés, a természetbe való visszatérés; míg Tóth Árpád hangja közvetlenebb, a klasszikus modernségre jellemzőbb fogalmibb megfogalmazást részesíti előnyben, mintegy perlekedve az élettel. Arany János verse több mint létösszegzés, a költői pályájának, valamint az Őszikék-korszak jellegzetes ars poétikájának megfogalmazását olvashatjuk” – mondta a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész.
Hozzátette azt is: mindkét esszéfeladatnál a műfaji kérdések a hangsúlyosak, „a bevezető az elemzés legfontosabb szempontjait, problémafölvetéseket kell, hogy tartalmazzon, a tárgyalásban a feladatban kijelölt szempontok mentén kell előre haladni, majd a befejezés végső konklúziókat, összegzést ad”.
| Szövegértés, érvelés, hivatalos levél |
„A szövegértési feladatsor egy, a magyar nemzeti történelemmel kapcsolatos komplex eseménysorozatot, a forradalmakat tárgyalta irodalmi kontextus kíséretében. A szöveg érdekes és jól érthető, köszönhetően a szerző kiváló retorikai érzékének. A Jászó-íráshoz kapcsolódó kérdések a klasszikus szövegértési feladatsorok megszokott metódusa mentén három nagy egységet képeztek: szövegrészek primer olvasatai, szövegrészek szó szerinti vagy tartalmi idézései illetőleg szemantikai, retorikai és grammatikai természetű kérdések. Ez utóbbi esetében fokozottabb figyelmet követeltek az ellentétes szintagmatikus szerkezetekre, a retoriktudományon belül az érvek fölismerésére, valamint a rövid szövegalkotási megoldásra vonatkozó feladatok” – mondta. A Szent István Gimnázium tanára szerint az érvelési feladat témája nagyon barátságos volt, a társas- és a videójátékozás mellett és/vagy ellen kellett a vizsgázóknak érvelniük. „A téma viszonylag unalmasnak mondható a Z generációnak, ám annál kézenfekvőbb a reflektálási lehetőség. Aki ezt a feladategységet választotta, két fontos szempontra kellett ügyelnie: a bázisszövegre és a jól elkülöníthető érvek fölsorakoztatására. Az érvelő esszé bevezetőjét érdemes volt a bázisszöveg társasjátékozással kapcsolatos megállapítására adott reflexióval kezdeni, majd a témába beemelve elleni vagy melletti érvelés kötöttsége nélkül saját véleményeket megfogalmazni: vagyis szembeállítva és / vagy egymás mellett tartva a két játéktípust saját érveket megfogalmazni a jól ismert ok-okozati logika mentén” – mondta. A szaktanár kitért arra is, hogy a gyakorlati szövegalkotás két pilléren nyugodott: a vizsgázónak föl kellett ismernie azt, hogy hivatalos levelet kell írnia, másrészt az érvelés műfaji elemeinek alkalmazására ennél a feladatnál is szükség volt. Előbbi esetében a tárgymegjelölés, feladó és címzett, a megszólítás, a keltezés és elköszönés formai kritériumait kellett szem előtt tartani és alkalmazni, utóbbi esetében pedig a hivatalos formula „indoklás” részében két érvet a bázisszövegből volt szükséges kiemelni, s egyet pedig saját gondolatok alapján megfogalmazni. |
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
