Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hónapokig tartó bizonytalanság után, több mint 111 ezer vizsgázóval és speciális szabályokkal indul a 2021-es érettségi szezon. Sok diák és tanár arra számít, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt a tételkészítő bizottságok könnyű feladatsorokkal készülnek, mások szerint az idei végzősök mindenképpen hátrányból indul majd a vizsgákon.
Idén is lesz József Attila vagy Berzsenyi-vers a magyarérettségin? Novellát is lehet majd elemezni, és tényleg könnyű lesz az idei feladatsor? Az elmúlt egy-két napban főként ilyen kérdések mozgatták meg a végzős középiskolásokat, akik 173 otthon töltött tanítási nap után vágnak neki az érettséginek.
Négyórás magyarvizsgával indul ma a 2021-es tavaszi érettségi szezon. Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 72 303 végzős középiskolás érettségizik, rajtuk kívül 39 447-en tesznek majd legalább egy tárgyból vizsgát – utóbbiak általában az egyetemi felvételi miatt, magasabb összpontszám reményében vágnak neki újra az érettséginek. A diákok összesen 400 ezer vizsgán vesznek majd részt, 121 különböző tárgyból tartanak emelt szintű, 183 tárgyból pedig középszintű írásbelit.
A tantárgyak száma főként a szakmai érettségik miatt ilyen magas, a legtöbben azonban idén is magyarból írásbeliznek majd: középszinten 71 121-en, emelt szinten 2380-an. Kedden matekból több mint 73 ezren, szerdán történelemből 74 ezren, csütörtökön angolból 68 ezren, pénteken németből 15 ezren.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
Szóbeli nélkül: mindent egy lapra
Valószínűleg még egy érettségi szezon sem váltott ki annyi vitát, mint az idei – végzős középiskolások több tucat petíciót indítottak a könnyítés érdekében, sokan úgy érzik ugyanis, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt nem tudtak megfelelően felkészülni a vizsgákra, sőt még az ország vezető gimnáziumainak igazgatói is kiálltak amellett, hogy valamilyen formában kompenzációra lenne szükség, az idén végző évfolyam ugyanis komoly hátrányból indul a vizsgákon.
Egészen április elejéig úgy tűnt, hogy a hagyományos formában zajlik majd az idei érettségi, akkor azonban a járvány harmadik hulláma miatt a kormány úgy döntött, a szóbeliket és a gyakorlati vizsgákat – akárcsak 2020-ban – törlik, a diákok összpontszámát önmagában az írásbeli határozza majd meg. Persze kivételek idén is vannak, pár tantárgyból ugyanis csak szóbeli vizsgarész van – ezeket idén is megtartják, de azok is szóbelizhetnek majd, akiknek nagyon rosszul sikerül az írásbelijük, és a maximális pontszám 25 százalékánál is kevesebbet pontot gyűjtenek össze.
A tanév és az érettségi rendje alapján idén is 9-kor kezdődnek majd a vizsgák az első héten. 2020-ig a vizsgák az első héten is 8-kor kezdődtek, tavaly azonban a járványügyi helyzet miatt egy órával későbbre tették a vizsgakezdést - úgy tűnik, ez továbbra is marad az öt fő tantárgy esetében. A második héttől a délelőtti és a délutáni vizsgák is az "eredeti" reggel 8-as és délután 2-es időpontban kezdődnek majd.
Az idén érettségizőknek is csak egy dobásuk lesz
A diákokat (és a szülőket) más dolog is aggasztotta az elmúlt napokban: azok a középiskolások, akik koronavírus-fertőzöttként vagy kontaktszemélyként nem tudnak elmenni a május 3-án kezdődő írásbelikre, leghamarabb 2021 októberében érettségizhetnek le, tavaszi pótvizsga nincs. Pedig napi 1000-2000 új fertőzött mellett bárhol – a köznevelési államtitkár által emlegetett, újranyitott teraszokon, és akár otthon is – elkaphatják a koronavírust a diákok, hiszen az óvodák és az alsó tagozatok április 19-én megnyitottak, vagyis a kisebb testvérek két hete közössége járnak.
„A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell” – ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére. Ezzel elsősorban azok a diákok járnak rosszul, akik szeptemberben már elkezdenék az egyetemet, főiskolát – érettségi bizonyítvány nélkül ugyanis senki nem juthat be a felsőoktatásba.
2020 sem az érettségi éve volt |
A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren érettségiztek le. A jegyek átlaga 3,61 volt, ez jelentősen nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak. A középszintű vizsgáknál, a főbb tárgyakból látszik, hogy a magyar és a matek kivételével rosszabb eredmények születtek, mint 2019-ben. Emelt szinten a három fő tantárgyból a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt években 66 százalék volt, 2020-ban 60 százalék. Az eredmények romlása főként magyarból látványos: 10 százalékkal kevesebb pontot szereztek a vizsgázók, mint korábban. |
Azok, akik fizettek az idei érettségiért (mert például másodjára futnak neki a vizsgának), de meggondolták magukat, és idén mégsem mennek el az írásbelire, visszakaphatják a vizsgadíjat, a jelentkezésüket pedig egyszerűen törlik. Az Oktatási Hivatal ma teszi közzé a díj visszatérítésére vonatkozó részletes tájékoztatót.
Rengeteg tanárt kell mozgósítani
A járvány miatt a 2021-es írásbeliken is maximum tíz vizsgázó lehet majd egy teremben, legalább másfél méteres távolságban kell leülniük. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magyarérettségi napján legalább 7300 tantermet kell majd megnyitni, és legalább ennyi felügyelő tanárra lesz szükség.
Az iskolákban lesz kézfertőtlenítő is, ám a maszk nem lesz végig kötelező: az írásbeli alatt a vizsgaszervezőknek és a felügyelő tanároknak kötelező lesz maszkot viselniük, a diákoknak a vizsga előtt kötelező, az írásbeli vizsga alatt azonban csak ajánlott.
A dolgozatok karanténba kerülnek, az OH ajánlásai szerint a csomagokat felbontás előtt 24 órára el kell zárni, illetve a beszedés után is félreteszik a lapokat egy napra. Persze az iskoláknak most is lesz lehetőségük arra, hogy dolgozatokat online küldjék el a javítóknak, így a tanároknak nem is kell bemenniük az iskolába. Az írásbeli dolgozatokat május 31-én és június 1-jén lehet majd megnézni. Ekkor a vizsgadolgozatokat le is lehet fényképezni vagy az iskola a dolgozatot beszkennelheti és elektronikusan elküldheti a diákoknak, és az észrevételeket is e-mailben kell majd elküldeni.
Az érettségi speciális szabályairól az érettségi tisztázó cikksorozatunkban írtunk bővebben - itt többek között megtaláljátok az osztályozási szabályokat és a szóbeliket érintő speciális rendet is.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.