Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan idén sem lesznek szóbeli vizsgák. A részletekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár beszélt az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Most megnéztük, mit jelent pontozás szempontjából a szóbelik elhagyása.
Magyar nyelv és irodalom
A „hagyományos” középszintű magyarérettségin összesen 150 pontot lehet szerezni, amiből 50 pontot ér a szóbeli vizsga – a magyar nyelvi tétel kifejtéséért 10 pont, az irodalom tétel kifejtéséért 25 pont, a felelet nyelvi minőségéért pedig 15 pont jár. Szóbeli nélkül a magyar írásbelin maximum 100 pontot gyűjthettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok.
Történelem
A magyarhoz hasonlóan töriből is maximum 150 pontot lehetett eddig elérni az érettségin – 100 pontot az írásbelin és 50 pontot a szóbelin. Ha csak az írásbelivel számolunk, akkor a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni.
Idegen nyelv
A nyelvi érettségin máshogy oszlik el a maximálisan megszerezhető 150 pont. A szóbeli mindössze 33 pontot ér. Idén enélkül csak az írásbelivel megszerezhető 117 pont marad – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.
Matematika
Ezt a tantárgyat érinti a legkevésbé a döntés, ugyanis matekból középszinten eddig is csak annak kellett szóbeliznie, akinek nem sikerült elérnie az írásbelin a 25 százalékot. Az írásbeli vizsgán maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal.
Kik szóbelizhetnek idén? Vannak kivételek
Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette nagyvonalakban a részleteket.
Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Maruzsa Zoltán kihangsúlyozta, hogy természetesen idén is minden érettségi teljesértékű lesz a szóbelik nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga. Az egészségügyi szabályok sem változnak, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.