Ha mesterképzésre szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin, azt ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül, február 15-ig tehetitek meg, mint az alap- vagy osztatlan szakok esetén. Ugyanakkor van néhány szabály, ami eltér a két rendszer között.
Máshogy számolják a pontokat
A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, a felsőoktatási intézmény meghirdetett képzésenként saját hatáskörben dönt, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján - olvasható a Felvin. Éppen ezért a pontos felvételi követelményekről és a rangsorolás módokról felsőoktatási intézményenként kell tájékozódnotok.
Minden felsőoktatási intézménynél egységes azonban az, hogy:
A pontozásba álltalában beleszámít a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen az átlaga, a záróvizsga eredménye, esetleg a felvételi eredménye. De nézhetik akár a tantárgyi teljesítményt is, illetve mérvadó lehet a motivációs beszélgetés eredménye is.
Az alapképzéses végzettség önmagában nem elég a felvételhez
Ahhoz, hogy felvegyenek benneteket mesterre, teljesítenetek kell a bemeneti követelményeket, amelyeket ebben a táblázatban nézhettek meg.
Az előzményként elfogadott alapképzési szakok lehetnek:
Amennyiben csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek titeket a képzésre, viszont a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek. Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alapképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott szakra. Mivel a kreditelismerés teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért erről bővebben az adott egyetemnél vagy főiskolánál tudtok érdeklődni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
