Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok a felvételin az emelt szintű érettségiért? Fontos kérdésre válaszolunk.
Talán az már senkinek sem újdonság, hogy ha szeretnétek felsőfokú tanulmányokat folytatni, ahhoz legalább egy tárgyból emelt szinten kell érettségiznetek. Jó hír azonban, hogy ezért is ugyanúgy járhat többletpont. Jogszabály alapján ugyanis kötelező pluszpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha teljesítitek feltételeket.
De mégis mik ezek a feltételek?
Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont, összesen pedig 100 pont kapható.
Arról, hogy 2021-ben az adott szakra milyen tárgyból várnak emelt szintű vizsgát az egyetemek, itt írtunk korábban.
A kötelező emelt érettségi alól is van kivétel
Ez a szabály nem vonatkozik rátok, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. Ilyen például az edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanári szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - írja a felvételi tájékoztató.
Illetve akkor is mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. Fontos viszont, hogy ebből felvételi összpontszám csak akkor számolható, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
