A héten többek között németből, informatikából, bioszból és fizikából is megmérettetik magukat a vizsgázók. Mutatjuk a pontos dátumokat.
A múlt héten már lezajlottak az érettségi vizsgák magyarból, föciből, matekból, latin és héber nyelvből, töriből, franciából, angolból, kémiából, gazdasági ismeretekből, illetve katonai alapismeretekből. De a vizsgaszezonnak még korán sincs vége, ezen a héten újabb tárgyakból mérettetik meg magukat a vizsgázók.
Az e heti menetrendet a következő táblázatban nézhetitek meg. Az első oszlopban az emelt szintű írásbeliket, a másodikban a közép írásbeli tárgyakat, a harmadikban pedig az időpontokat találjátok.
A teljes szezon érettségi vizsgáinak időpontjait itt nézhetitek meg, az érvényben lévő szabályokról bővebben itt írtunk.
Korábban már arról is beszámoltunk, hogy a friss adatok szerint idén ősszel 396 intézményben 27 631-en érettségiznek, a lebonyolításban 493 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az érettségizők várhatóan több mint 35 ezer vizsgát tesznek: mintegy 8 600-at emelt, 26 400-at pedig középszinten. Ez az elmúlt évek számaihoz képest hatalmas ugrás. A számokról készült látványos grafikát itt nézhetitek meg.
A folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok az idei őszi érettségiről.
Milyenek a pontszámítási szabályok a keresztféléves felvételin?
Hány pontot lehet összesen szerezni a keresztféléves felvételin? Mennyi a minimumponthatár, és milyenek a pontszámítási szabályok a felsőoktatási szakképzéseknél, illetve a mesterképzéseknél? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
