Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kicsivel több, mint egy hónap múlva kezdődik az őszi érettségi szezon, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, milyen intézkedésekkel készülnek a vizsgákra.
Mivel a tavaszi időszakban a vírushelyzet beleszólt a vizsgák lebonyolításába, és elmaradtak a szóbeli érettségik, úgy gondoltuk, megkérdezzük az Oktatási Hivatalt, a jelenlegi járványügyi szabályok alapján a 2020-as őszi érettségi vizsgáknak megtartható-e a szóbeli része? Illetve azt is megkérdeztük, amennyiben a változó helyzet indokolja, előfordulhat-e, hogy az őszi vizsgaidőszakban is elmaradnak a szóbeli vizsgák - amennyiben igen, meddig értesítik erről a jelentkezőket?
A kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt, szó szerint idézzük:
Az őszi érettségi megtartásánál ugyanarra törekszünk, amire tavasszal: a diákok és a pedagógusok egészségének védelmében folyamatosan figyeljük a járványhelyzet alakulást, majd ennek megfelelően hozunk döntést, amiről időben tájékoztatjuk az érintetteket és a közvéleményt.
A kérdés nem csak minket foglalkoztat, az őszi érettségikről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kitért a legutóbbi kormányinfón. Azt mondta, a jelenlegi helyzetben az őszi érettségiben is lehetősége lesz visszalépni azoknak akik a koronavírus miatt nem mennének vizsgázni, de a részletekkel kapcsolatban azt mondta, ez az oktatási kormányzat hatásköre, így ők fognak dönteni és tájékoztatni.
Amennyiben érdemi választ (is) kapunk a kérdésekre, közzétesszük őket.
2020-as őszi érettségi: minden, amit tudni kell a vizsgákról és a szabályokról
A jelentkezési időszak a héten lejárt, október közepén kezdődik az idei őszi érettségi időszak. Egy új szabály után 2020-ban a végzősök is tehetnek előrehozott nyelvi érettségit. Összeszedtünk minden szabályt, időpontot és részletet, amit a vizsga előtt tudni kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.