Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk a ponthatárokra, de miket találtok meg nálunk holnap? Mutatjuk.
Idén 2020. július 23-án este nyolc órakor, azaz holnap derülnek ki a felvételi ponthatárok. Mit találtok majd az Eduline-on?
Nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok az összes egyetem összes képzésének végleges ponthatárát. Ezen felül az este folyamán friss statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk majd, amikből megtudhatjátok, hol voltak a legmagasabb vagy éppen a legalacsonyabb ponthatárok, melyik szakra kerültek be a legtöbben vagy hol kellett a legtöbb pontot összeszedni a sikeres felvételihez. Ha mindez nem lenne elég, interjúkkal és beszélgetésekkel is színesítjük majd a holnapi ponthatárhúzást.
Mivel idén a vírushelyzet miatt nem lesz hivatalos Pont Ott Parti, egész nap tájékoztatunk benneteket az aktuális helyzetről és az eseményekről - folyamatosan frissülő tudósításunkban mindig elolvashatjátok majd a legfontosabb híreket.
Mi lesz a ponthatárok után?
Kezdődik az idei pótfelvételi, amiről szintén beszámolunk majd, így megtudhatjátok, hogyan változnak - ha egyáltalán változnak - a szabályok, milyen feltételekkel jelentkezhettek ebben az eljárásban egyetemre és meddig van időtök dönteni.
Amíg a végső eredményeket várjuk, itt nézhetitek meg a 2020-as felvételiről folyamatosan frissülő anyagainkat.
Ennyien jelentkeztetek a bölcsészettudományi képzésekre
A bölcsészettudomány a második legnépszerűbb képzési terület az idei felvételin. Ha valamilyen bölcsészszakra jelentkeztetek, akkor érdemes lehet átböngészni az idei és tavalyi számokat is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.