Jönnek a ponthatárok - így nem maradtok le a legfontosabb eseményekről

Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk a ponthatárokra, de miket találtok meg nálunk holnap? Mutatjuk.

  • Eduline

Idén 2020. július 23-án este nyolc órakor, azaz holnap derülnek ki a felvételi ponthatárok. Mit találtok majd az Eduline-on?

Nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok az összes egyetem összes képzésének végleges ponthatárát. Ezen felül az este folyamán friss statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk majd, amikből megtudhatjátok, hol voltak a legmagasabb vagy éppen a legalacsonyabb ponthatárok, melyik szakra kerültek be a legtöbben vagy hol kellett a legtöbb pontot összeszedni a sikeres felvételihez. Ha mindez nem lenne elég, interjúkkal és beszélgetésekkel is színesítjük majd a holnapi ponthatárhúzást.

Mivel idén a vírushelyzet miatt nem lesz hivatalos Pont Ott Parti, egész nap tájékoztatunk benneteket az aktuális helyzetről és az eseményekről - folyamatosan frissülő tudósításunkban mindig elolvashatjátok majd a legfontosabb híreket.

Mi lesz a ponthatárok után?

Kezdődik az idei pótfelvételi, amiről szintén beszámolunk majd, így megtudhatjátok, hogyan változnak - ha egyáltalán változnak - a szabályok, milyen feltételekkel jelentkezhettek ebben az eljárásban egyetemre és meddig van időtök dönteni.

Amíg a végső eredményeket várjuk, itt nézhetitek meg a 2020-as felvételiről folyamatosan frissülő anyagainkat.

Ennyien jelentkeztetek a bölcsészettudományi képzésekre

A bölcsészettudomány a második legnépszerűbb képzési terület az idei felvételin. Ha valamilyen bölcsészszakra jelentkeztetek, akkor érdemes lehet átböngészni az idei és tavalyi számokat is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!
Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.