Fontos szabály a felvételiben: így húzzák az idei ponthatárokat

Mi történik akkor, ha több szakon is elértétek a végleges ponthatárt? Melyik szakon kezdhetitek el az egyetemet ősztől? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy ha az első helyre nem vesznek fel, de a második megjelölt képzésen elértem a ponthatárt és a harmadikon is, akkor én dönthetem el, hogy hova szeretnék menni? Értem, hogy van felvételi sorrend, de akkor is számít ha a listámon hátrébb szereplő szakra szívesebben mennék?

A választ röviden: igen, akkor is számít. A nemrég befejeződött sorrendmódosítási időszaknak éppen az a lényege, hogy olyan végleges listát hozzatok össze, aminek a sorrendjével a ponthatárhúzáskor is elégedettek vagytok. A ponthatárhúzást követően már nem gondolhatjátok meg magatokat.

Ugyanis a ponthatárok határozzák meg, hogy melyik általatok megjelölt képzésre kerültök be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt - írja a Felvi is.

Hány hallgatót vesznek fel idén a legnépszerűbb szakokra? Itt a válasz

Hány diákot vesznek fel 2020-ban a tíz legnépszerűbb alapszakra, és mennyien jelölték meg első helyen ezeket a képzéseket? Utánajártunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.