Fontos szabály a felvételiben: így húzzák az idei ponthatárokat

Mi történik akkor, ha több szakon is elértétek a végleges ponthatárt? Melyik szakon kezdhetitek el az egyetemet ősztől? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Sziasztok, azt szeretném kérdezni, hogy ha az első helyre nem vesznek fel, de a második megjelölt képzésen elértem a ponthatárt és a harmadikon is, akkor én dönthetem el, hogy hova szeretnék menni? Értem, hogy van felvételi sorrend, de akkor is számít ha a listámon hátrébb szereplő szakra szívesebben mennék?

A választ röviden: igen, akkor is számít. A nemrég befejeződött sorrendmódosítási időszaknak éppen az a lényege, hogy olyan végleges listát hozzatok össze, aminek a sorrendjével a ponthatárhúzáskor is elégedettek vagytok. A ponthatárhúzást követően már nem gondolhatjátok meg magatokat.

Ugyanis a ponthatárok határozzák meg, hogy melyik általatok megjelölt képzésre kerültök be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt - írja a Felvi is.

Hány hallgatót vesznek fel idén a legnépszerűbb szakokra? Itt a válasz

Hány diákot vesznek fel 2020-ban a tíz legnépszerűbb alapszakra, és mennyien jelölték meg első helyen ezeket a képzéseket? Utánajártunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.